< Példabeszédek 21 >

1 Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
Jako potůčkové vod jest srdce královo v ruce Hospodinově; kamžkoli chce, nakloňuje ho.
2 Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
Všeliká cesta člověka přímá se zdá jemu, ale kterýž zpytuje srdce, Hospodin jest.
3 Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
Vykonávati spravedlnost a soud více se líbí Hospodinu nežli obět.
4 A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.
Vysokost očí, širokost srdce, a orání bezbožných jest hříchem.
5 A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
Myšlení bedlivého všelijak ku prospěchu přicházejí, ale každého toho, kdož kvapný jest, toliko k nouzi.
6 A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
Pokladové jazykem lživým shromáždění jsou marnost pomíjející hledajících smrti.
7 Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
Zhouba, kterouž činí bezbožníci, bydliti bude u nich; nebo se zpěčují činiti soudu.
8 Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
Muž, jehož cesta převrácená jest, cizí jest, čistého pak dílo přímé jest.
9 Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
Lépe jest bydliti v koutě na střeše, nežli s ženou svárlivou v domě společném.
10 Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.
Duše bezbožného žádá zlého, ani přítel jeho jemu příjemný nebývá.
11 Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.
Posměvač když bývá trestán, hloupý bývá moudřejší; a když se uměle nakládá s moudrým, přijímá umění.
12 Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
Vyučuje Bůh spravedlivého na domě bezbožného, kterýž vyvrací bezbožné pro zlost.
13 A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
Kdo zacpává ucho své k volání chudého, i on sám volati bude, a nebude vyslyšán.
14 A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
Dar skrytý ukrocuje prchlivost, a pocta v klíně hněv prudký.
15 Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.
Radostí jest spravedlivému činiti soud, ale hrůzou činitelům nepravosti.
16 Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
Èlověk bloudící z cesty rozumnosti v shromáždění mrtvých odpočívati bude.
17 Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
Muž milující veselost nuzníkem bývá, a kdož miluje víno a masti, nezbohatne.
18 Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
Výplatou za spravedlivého bude bezbožný, a za upřímé ošemetný.
19 Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.
Lépe jest bydliti v zemi pusté než s ženou svárlivou a zlostnou.
20 Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
Poklad žádostivý a olej jest v příbytku moudrého, bláznivý pak člověk zžírá jej.
21 A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
Kdo snažně následuje spravedlnosti a milosrdenství, nalézá život, spravedlnost i slávu.
22 A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.
Do města silných vchází moudrý, a boří pevnost doufání jeho.
23 A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
Kdo ostříhá úst svých a jazyka svého, ostříhá od úzkosti duše své.
24 A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.
Hrdého a pyšného jméno jest posměvač, kterýž vše s neochotností a pýchou dělá.
25 A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.
Žádost lenivého zabijí jej, nebo nechtí ruce jeho dělati.
26 Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.
Každého dne žádostí hoří, spravedlivý pak dává a neskoupí se.
27 Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
Obět bezbožných ohavností jest, ovšem pak jestliže by ji s nešlechetností obětovali.
28 A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.
Svědek lživý zahyne, ale muž, kterýž co slyší, stále mluviti bude.
29 Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.
Muž bezbožný zatvrzuje tvář svou, upřímý pak měří cestu svou.
30 Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
Není žádné moudrosti, ani opatrnosti, ani rady proti Hospodinu.
31 Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!
Kůň strojen bývá ke dni boje, ale Hospodinovo jest vysvobození.

< Példabeszédek 21 >