Példabeszédek 21
1 Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
Siangpahrang ih palung loe, vapui baktiah Angraeng ban ah oh moe, a koehhaih ahmuen bangah longh.
2 Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
Kami maeto boih mah a caehhaih loklam to toeng, tiah poek; toe Angraeng loe palungthin ni khingh.
3 Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
Angbawnhaih ah paek ih hmuen pongah loe, katoengah sak ih hmuen, katoengah lokcaekhaih to Angraeng mah koeh kue.
4 A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.
Azat panoek ai mik tamdai hoi amoek palungthin, kahoih ai kami ih hmaithaw loe zaehaih hae ni.
5 A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
Poek het pacoengah toksah kami loe angraeng, tawt kaak hoi toksah kami loe amtang.
6 A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
Lok amlaihaih hoi hak ih hmuen loe kazawk tamai hoi duekhaih thaang ah ni oh.
7 Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
Kahoih ai kaminawk loe kahoih hmuen to sak koeh o ai pongah, a sak o ih sethaih hmuen mah angmacae to amrosak tih.
8 Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
Kami caehhaih loklam loe angkawnh; toe poekciim kami toksakhaih loe toeng.
9 Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
Angzoeh koeh zu hoiah kawk parai im ah oh pongah loe, imphu ranui ih im takii ah oh to hoih kue.
10 Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.
Kahoih ai kami loe uthaih palung to tawnh; a imtaeng kami nuiah doeh tahmenhaih tawn ai.
11 Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.
Kahoih ai kami danpaek naah, poek tawn ai kami to palungha lat; palungha kami thuitaek naah loe anih mah panoekhaih to hak.
12 Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
Katoeng kami loe kahoih ai kami ih im to palunghahaih hoiah khet; toe kahoih ai kami loe a sak ih sethaih pongah amrosak.
13 A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
Amtang kami qah naah naa tamuep kami loe, a qah naah mi mah doeh tahngai pae mak ai.
14 A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
Tamquta hoi paek ih tangqum mah palungphuihaih dipsak; tamquta hoi paek ih bokhaih tangqum mah kanung parai palungphuihaih to dipsak.
15 Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.
Kahoih kami loe katoeng hmuen sakhaih nuiah anghoehaih tawnh; toe sethaih sah kami hanah loe amrohaih ah oh.
16 Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
Palunghahaih loklam hoi amkhraeng kami loe kadueh kaminawk salakah ni anghak tih.
17 Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
Nawmhaih koeh kami loe amtang tih; mu hoi situi koeh kami doeh angraeng mak ai.
18 Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
Kahoih ai kami loe katoeng kami akranghaih ah oh moe, zaehaih sah kami loe katoeng kami hanah oh.
19 Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.
Angzoeh koeh moe, poeksae zu hoi nawnto oh pongah loe, praezaek ah oh to hoih kue.
20 Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
Palungha im ah loe buh hoi situi amthlai pok ah oh; toe kamthu loe a tawnh ih hmuennawk to tahmat boih.
21 A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
Toenghaih hoi tahmenhaih pakrong kami loe hinghaih, toenghaih hoi ahmin pakoehhaih to hnuk.
22 A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.
Palungha kami loe thacak kami ih vangpui to tuk moe, nihcae mah oep o ih sipae to phraek pae thaih.
23 A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
Pahni hoi palai cip kami loe raihaih thung hoi a hinghaih loih thai hanah angvaeng kami ah oh.
24 A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.
Amoek moe, palungphui thaih kami loe amoek kami, minawk pahnuithuih kami, tiah kawk o.
25 A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.
Thasae kami loe bantha set pongah, vawthaih mah duehsak tih.
26 Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.
To baktih kami loe ni thokkruek angaihaih pop aep aep; toe katoeng kami loe paawt ai ah paek.
27 Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
Kahoih ai kami mah paek ih angbawnhaih hmuen loe panuet thoh; anih mah kasae poekhaih palungthin hoi hmuen to sin nahaeloe kawkruk maw panuet thok aep tih!
28 A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.
Amsoem ai hnukungah kaom kami loe amro tih; toe lok thaih tangtang kami loe katoeng ah lokthuih.
29 Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.
Kasae kami loe mikhmai pan thai ai; toe katoeng kami loe a caehhaih loklam to poek.
30 Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
Angraeng ai ah loe palunghahaih, panoekhaih hoi sak atimhaih loe azom pui ni.
31 Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!
Misatuk hanah hrang to suek coek boeh; toe misa pazawkhaih loe Angraeng ih ni.
