Példabeszédek 20
1 A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
Sharab kishini reswa qilar, Haraq kishini ghaljirlashturar; Kimki uninggha bérilip ézip ketse, eqilsizdur.
2 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
Padishahning ghezipi shirning hörkirishige oxshash qorqunchluqtur; Uning achchiqini keltürgen, öz jénigha jaza chüshürer.
3 Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.
Özini majiradin néri qilish kishining izzitidur; Biraq herbir exmeq özini basalmas.
4 A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
Hurun adem qishta yer heydimes; Yighim waqtida yoqluqta qélip ashliq tiler.
5 Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
Kishining könglidiki oy-niyetliri chongqur sugha oxshashtur; Yorutulghan adem ularni tartip alalaydu.
6 A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?
Özini sadiq deydighanlar köptur; Biraq ishenchlik bir ademni kim tapalisun?
7 A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!
Heqqaniy adem diyanetlik yolda mangar; Uning perzentlirige bext-beriket qaldurular!
8 A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
Padishah adalet textide olturghanda, Hemme yamanliqni közi bilen qoghlaydu.
9 Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?
Kim özini gunahdin tazilandim, Wijdanim paklandi, déyeleydu?
10 A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.
Ikki xil taraza téshi, Ikki xil küre ishlitish, Oxshashla Perwerdigargha yirginchliktur.
11 Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.
Hetta bala öz xisliti bilen biliner; Uning qilghanlirining pak, durus yaki emesliki heriketliridin körünüp turar.
12 A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.
Köridighan közni, anglaydighan qulaqni, Her ikkisini Perwerdigar yaratti.
13 Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
Uyqugha amraq bolma, namratliqqa uchraysen; Közüngni échip oyghaq bol, néning mol bolar.
14 Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
Xéridar mal alghanda: «Nachar iken, nachar iken!» dep qaqshaydu; Élip ketkendin kéyin [«Ésil nerse, erzan aldim» dep] maxtinidu.
15 Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
Altun bar, leel-yaqutlarmu köptur; Biraq bilimni béghishlighan lewler némidégen qimmetlik göherdur!
16 Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
Yatqa képil bolghan kishidin qerzge tonini tutup alghin; Yat xotun’gha kapalet bergen kishidin kapalet puli al.
17 Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.
Aldap érishken tamaq tatliqtur; Kéyin, uning yégini shéghil bolar.
18 A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
Pilanlar meslihet bilen békitiler; Pishqan körsetme bilen jeng qilghin.
19 Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.
Gep toshughuchi sirlarni ashkarilar; Shunga walaqtekkür bilen arilashma.
20 A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
Kimki ata-anisini haqaret qilsa, Uning chirighi zulmet qarangghusida öcher!
21 A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
Téz érishken miras haman beriketlik bolmas.
22 Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
Yamanliqqa yamanliq qayturay déme; Perwerdigargha tayinip küt, U derdingge yéter.
23 Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
Ikki xil taraza téshi Perwerdigargha yirginchliktur; Saxta ölchem qet’iy yarimas.
24 Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?
Insanning hayatliq qedemlirini Perwerdigar belgileydu; Undaqta insan öz musapisini nedin bilsun?
25 Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
Bir nersisini yéniklik bilen «[Xudagha] atalghan!» dep wede bérish, Qesemlerdin kéyin ikkilinip qayta oylinish, Öz jénini qiltaqqa chüshürgen’ge barawer.
26 Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
Dana padishah yamanlarni topanni sorughandek soruwétidu, Xaman tepkendek tuluq bilen yanjiwéter.
27 Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
Ademning roh-wijdani — Perwerdigarning chirighidur, U qelbning herbir teglirini tekshürüp perq éter.
28 A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.
Méhir-shepqet we heqiqet padishahni saqlaydu; U méhir-shepqet bilenla öz textini mustehkemleydu.
29 Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.
Yash yigitlerning qawulluqi ularning pexridur; Qérilarning izziti aq chachliridur.
30 A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások.
Terbiye yariliri yamanliqni tazilap chiqirar, Tayaq izliri ich-baghirni taza qilar.
