< Példabeszédek 20 >

1 A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
Wino czyni pośmiewcę, a napój mocny zwajcę; przetoż każdy, co się w nim kocha, nie bywa mądrym.
2 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
Strach królewski jest jako, ryk lwięcia; kto go rozgniewa, grzeszy przeciwko duszy swojej.
3 Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.
Uczciwa rzecz każdemu, poprzestać zwady; ale głupim jest, co się w nią wdaje.
4 A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
Dla zimna leniwy nie orze; przetoż żebrać będzie we żniwa, ale nic nie otrzyma.
5 Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
Rada w sercu męża jest jako woda głęboka: jednak mąż rozumny naczerpnie jej.
6 A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?
Większa część ludzi przechwala się uczynnością swoją; ale w samej rzeczy, któż takiego znajdzie?
7 A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!
Sprawiedliwy chodzi w uprzejmości swojej; błogosławieni synowie jego po nim.
8 A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
Król siedząc na stolicy sądowej rozgania oczyma swemi wszystko złe.
9 Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?
Któż rzecze: Oczyściłem serce moje? czystym jest od grzechu mego?
10 A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.
Dwojaki gwicht i dwojaka miara, to oboje obrzydliwością jest Panu.
11 Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.
Po zabawach swych poznane bywa i dziecię, jeźli czysty i prawy uczynek jego.
12 A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.
Ucho, które słyszy, i oko, które widzi, Pan to oboje uczynił.
13 Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
Nie kochaj się w spaniu, byś snać nie zubożał, otwórz oczy swoje, a nasycisz się chlebem.
14 Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
Złe to, złe to, mówi ten, co kupuje, a odszedłszy, ali się chlubi.
15 Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
Wargi umiejętne są jako złoto i obfitość pereł, i kosztowne klejnoty.
16 Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
Weźmij szatę tego, któryć ręczył za obcego; a od tego, który ręczył za cudzoziemkę, weźmij zastaw jego.
17 Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.
Smaczny jest drugiemu chleb kłamstwa; ale potem piaskiem napełnione będą usta jego.
18 A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
Myśli radami utwierdzaj, a wojnę prowadź opatrznie.
19 Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.
Kto objawia tajemnicę, zdradliwie się obchodzi; przetoż z tymy, którzy pochlebiają wargami swemi, nie miej towarzystwa.
20 A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
Kto złorzeczy ojcu swemu albo matce swojej, zgaśnie pochodnia jego w gęstych ciemnościach.
21 A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
Dziedzictwu prędko z początku nabytemu naostatek błogosławić nie będą.
22 Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
Nie mów: Oddam złem. Oczekuj na Pana, a wybawi cię.
23 Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
Obrzydliwością Panu dwojaki gwicht, a szale fałszywe nie podobają mu się.
24 Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?
Od Pana bywają sprawowane drogi męża; ale człowiek jakoż zrozumie drogę jego?
25 Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
Pożreć rzecz poświęconą, jest człowiekowi sidłem; a poślubiwszy co, tego zaś szukać, jakoby tego ujść.
26 Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
Król mądry rozprasza niezbożnych, i przywodzi na nich pomstę.
27 Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
Dusza ludzka jest pochodnią Pańską, która doświadcza wszystkich skrytości wnętrznych.
28 A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.
Miłosierdzie i prawda króla strzegą, a stolica jego miłosierdziem wsparta bywa.
29 Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.
Ozdoba młodzieńców jest siła ich, a sędziwość poczciwością starców.
30 A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások.
Złemu są lekarstwem siności ran, i razy przenikające do wnętrzności żywota jego.

< Példabeszédek 20 >