Példabeszédek 20
1 A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
Vīns ir zobgalis, stiprs dzēriens trakgalvis; kas no tā straipalē, nav gudrs.
2 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
Ķēniņa draudi ir kā jauna lauvas rūkšana; kas viņu apkaitina, tas grēko pret savu dzīvību.
3 Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.
Vīram gods, būt tālu no bāršanās; bet kas vien ģeķis, iemaisās.
4 A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
Aukstuma dēļ sliņķis near; pļaujamā laikā viņš meklēs augļus, bet nekā!
5 Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
Vīra padoms sirdī ir dziļš ūdens, bet gudrs vīrs to izsmeļ.
6 A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?
Ir daudz, kas katrs savu labu sirdi teic; bet uzticamu vīru, kas to atradīs!
7 A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!
Taisnais staigā savā skaidrībā; svētīgi būs viņa bērni pēc viņa!
8 A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
Ķēniņš, uz soģa krēsla sēžot, izdeldē visu ļaunu ar savām acīm.
9 Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?
Kas var sacīt: Es esmu šķīsts savā sirdī, es esmu tīrs no grēkiem?
10 A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.
Divējāds svars un divējāds mērs, šie abi Tam Kungam ir negantība.
11 Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.
Jau pie bērna darbošanās var nomanīt, vai viņa vīra darbi būs skaidri un taisni.
12 A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.
Ausi dzirdošu un aci redzošu, abas darījis Tas Kungs.
13 Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
Nemīlē miegu, ka nepalieci par nabagu; atdari savas acis, tad būsi maizes paēdis.
14 Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
„Slikts, slikts!“saka pircējs; bet aizgājis, tad lielās.
15 Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
Ja arī zelta un pērļu ir daudz, tomēr tas skaistākais glītums ir gudras lūpas.
16 Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
„Atņem viņam drēbi, jo tas priekš sveša galvojis, un tā nezināmā parādnieka vietā ķīlā tu to!“
17 Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.
Zagta maize dažam salda, bet pēcgalā viņa mute būs pilna zvirgzdu.
18 A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
Ar padomu ved nodomus galā, un karu tu vedi ar gudriem padomiem.
19 Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.
Mēlnesis apkārt lienot izpļurkstē, kas slēpjams; bet tu netinies ar to, kas savu muti nevalda.
20 A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
Kas tēvu un māti lād, tā spīdeklis izdzisīs visu dziļākā tumsībā,
21 A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
Mantība, ko no pirmā gala iegūst, beidzamā galā nebūs svētīga.
22 Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
Nesaki: Es atriebšu ļaunu! Gaidi uz To Kungu, un viņš tevi izpestīs.
23 Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
Divējāds svars Tam Kungam negantība, un viltīgs svara kauss nav labs.
24 Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?
No Tā Kunga ir cilvēka soļi; kā gan cilvēks izprastu savu ceļu!
25 Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
Svētas lietas aplam solīt un pēc apdomāt, būs cilvēkam par valgu.
26 Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
Gudrs ķēniņš izdeldē bezdievīgos un ved skrituli pār tiem.
27 Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
Dieva gaišums ir cilvēka dvēsele, kas pārzina visu sirds dziļumu.
28 A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.
Žēlastība un ticība pasargā ķēniņu, un caur žēlastību stāv stiprs viņa goda krēsls.
29 Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.
Jaunekļu krāšņums ir viņu spēks, un sirmi mati veco goda kronis.
30 A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások.
Zilu un jēlu sapērt, tā nelieti noberž tīru un ar sitieniem līdz kauliem.
