< Példabeszédek 2 >
1 Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,
Hijo mío, si aceptas mis palabras, Y guardas mis mandamientos dentro de ti,
2 Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,
Eres de oído atento a la sabiduría, E inclinas tu corazón a la inteligencia,
3 Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,
Si invocas a la prudencia, Y al entendimiento alzas tu voz,
4 Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:
Si la procuras como a la plata, Y la rebuscas como a tesoros escondidos,
5 Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.
Entonces entenderás el temor a Yavé, Y hallarás el conocimiento de ʼElohim.
6 Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem származik.
Porque Yavé da la sabiduría. De su boca procede la ciencia y la inteligencia.
7 Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak,
Él atesora el acierto para los hombres rectos, Es escudo al que anda en integridad.
8 Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.
Es el que guarda las sendas de la justicia, Y preserva el camino de sus santos.
9 Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.
Entonces entenderás la justicia y el derecho, La equidad y todo buen camino.
10 Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz.
Cuando la sabiduría entre en tu corazón Y el conocimiento sea dulce a tu alma,
11 Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged,
Te guardará la discreción. Te preservará la prudencia
12 Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól;
Para librarte del camino malo Del hombre que habla cosas perversas,
13 A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain.
De los que abandonan los caminos rectos Para andar por sendas tenebrosas,
14 A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon.
De los que gozan haciendo el mal, Y se alegran en las perversidades del vicio,
15 A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok.
Cuyas sendas son tortuosas, Y sus caminos extraviados.
16 Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével hizelkedik,
Te librará de la mujer ajena, De la extraña que endulza sus palabras,
17 A ki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik;
Que abandona al compañero de su juventud Y olvida el Pacto de su ʼElohim.
18 Mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz.
Su casa se inclina hacia la muerte, Sus sendas hacia el país de las sombras.
19 Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait.
Cuantos entran en ella no regresan, Ni retoman los senderos de la vida.
20 Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed.
Para que sigas el buen camino Y guardes los senderos del justo.
21 Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta.
Porque los rectos vivirán en la tierra, Y los de limpio corazón permanecerán en ella.
22 A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból.
Pero el perverso será cortado de la tierra, Y de ella serán desarraigados los transgresores.