< Példabeszédek 2 >
1 Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,
Сине мој, ако примиш речи моје, и заповести моје сахраниш код себе,
2 Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,
Да пази ухо твоје на мудрост, и пригнеш срце своје к разуму,
3 Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,
Ако призовеш мудрост, и к разуму подигнеш глас свој,
4 Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:
Ако га устражиш као сребро, и као сакривено благо ако добро устражиш;
5 Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.
Тада ћеш разумети страх Господњи, и познање Божије наћи ћеш.
6 Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem származik.
Јер Господ даје мудрост, из Његових уста долази знање и разум.
7 Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak,
Чува правима шта доиста јесте, штит је онима који ходе у безазлености,
8 Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.
Да би се држали стаза правих, а Он чува пут светаца својих.
9 Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.
Тада ћеш разумети правду и суд и шта је право, и сваки добри пут.
10 Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz.
Кад дође мудрост у срце твоје, и знање омили души твојој,
11 Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged,
Помњивост ће пазити на те, разум ће те чувати,
12 Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól;
Избављајући те од зла пута, од људи који говоре опаке ствари,
13 A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain.
Који остављају праве путе да иду путевима мрачним,
14 A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon.
Који се радују зло чинећи, и играју у злим опачинама;
15 A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok.
Којих су путеви криви, и сами су опаки на стазама својим;
16 Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével hizelkedik,
Избављајући те од жене туђе, од туђинке, која ласка својим речима,
17 A ki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik;
Која оставља вођу младости своје, и заборавља завет Бога свог.
18 Mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz.
Јер к смрти води дом њен, и к мртвима стазе њене.
19 Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait.
Ко год уђе к њој не враћа се, нити излази на пут животни.
20 Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed.
Зато ходи путем добрих, и држи се стаза праведничких.
21 Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta.
Јер ће праведници наставати на земљи, и безазлени ће остати на њој.
22 A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból.
А безбожни ће се истребити са земље, и безаконици ће се ишчупати из ње.