< Példabeszédek 2 >

1 Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,
O anake, naho iantofa’o o fivolakoo vaho akafi’o añ’ova’o ao o lilikoo,
2 Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,
naho añilaña’o sofiñe ty hihitse, naho anokilaña’o troke ty hilala,
3 Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,
naho kaihe’o ty fitsikarahañe, naho pazahe’o ty faharendrehañe
4 Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:
naho itsoeha’o hoe volafoty ikodebea’o hoe vara mikafitse:
5 Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.
Le ho rendre’o ty fañeveñañ’ am’ Iehovà vaho hitendreke ty fahafohinañe an’Andrianañahare.
6 Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem származik.
Fa manolo-kihitse t’Iehovà boak’am-palie’e ao ty hilala naho ty faharendrehañe.
7 Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak,
Añaja’e hihitse maharongatse amo vantañeo, fikalan-dRe amo mpañavelo an-kahitiañeo,
8 Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.
arova’e o lalan-katòo, naho ambena’e ty lala’ o noro’eo.
9 Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.
Le ho fohi’o ty havantañañe naho ty hatò, naho ty hamiràñe, vaho ze lalañe soa;
10 Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz.
Hizilik’ añ’ova’o ao ty hihitse, naho hahafale ty tro’o ty hilala;
11 Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged,
Hañambeñ’ azo ty filieram-batañe, hijilova’ ty faharendrehañe;
12 Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól;
hasita’e ami’ty lalan-karatiañe, amy t’indaty mivolam-bìlañe,
13 A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain.
amo miveve boak’ amo lalan-kahitiañeoo, hijarabajaraba amo lalan-kaieñeo,
14 A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon.
amo mirebek’ ami’ty hatsivokarañeo, naho mifale ami’ty hamengohan- karatiañeo,
15 A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok.
ie mikelokeloke an-dia, vaho miridrike an-dalañe;
16 Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével hizelkedik,
Hamotsots’azo ami’ty tsimirirañe, ami’ty karapilo mitsiriry an-drehake,
17 A ki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik;
i namorintseñe ty valin-katorà’ey, vaho mandikoke i fañinan’ Añahare’ey.
18 Mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz.
Migodroñe mb’am-pihomahañe ao ty akiba’e, minday mb’an-kavilasy ao o lala’eo;
19 Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait.
Le lia’e tsy mimpoly ze miheo mb’ama’e ao, tsy ho taka’e ka o lalan-kaveloñeo.
20 Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed.
Aa le handenà’o ty lala’ o soao, naho hifahara’o o lala’ o vantañeoo.
21 Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta.
Fa hitoboke amy taney o vañoñeo, vaho himoneñe ao o malio-tahiñeo;
22 A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból.
Fe haitoañe amy taney o lo-tserekeo, vaho ho voroteñe o mpamañahio.

< Példabeszédek 2 >