Példabeszédek 2
1 Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,
My son, if thou dost accept my sayings, And my commands dost lay up with thee,
2 Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,
To cause thine ear to attend to wisdom, Thou inclinest thy heart to understanding,
3 Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,
For, if for intelligence thou callest, For understanding givest forth thy voice,
4 Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:
If thou dost seek her as silver, And as hid treasures searchest for her,
5 Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.
Then understandest thou fear of Jehovah, And knowledge of God thou findest.
6 Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem származik.
For Jehovah giveth wisdom, From His mouth knowledge and understanding.
7 Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak,
Even to lay up for the upright substance, A shield for those walking uprightly.
8 Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.
To keep the paths of judgment, And the way of His saints He preserveth.
9 Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.
Then understandest thou righteousness, And judgment, and uprightness — every good path.
10 Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz.
For wisdom cometh into thy heart, And knowledge to thy soul is pleasant,
11 Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged,
Thoughtfulness doth watch over thee, Understanding doth keep thee,
12 Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól;
To deliver thee from an evil way, From any speaking froward things,
13 A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain.
Who are forsaking paths of uprightness, To walk in ways of darkness,
14 A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon.
Who are rejoicing to do evil, They delight in frowardness of the wicked,
15 A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok.
Whose paths [are] crooked, Yea, they are perverted in their ways.
16 Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével hizelkedik,
To deliver thee from the strange woman, From the stranger who hath made smooth her sayings,
17 A ki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik;
Who is forsaking the guide of her youth, And the covenant of her God hath forgotten.
18 Mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz.
For her house hath inclined unto death, And unto Rephaim her paths.
19 Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait.
None going in unto her turn back, Nor do they reach the paths of life.
20 Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed.
That thou dost go in the way of the good, And the paths of the righteous dost keep.
21 Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta.
For the upright do inhabit the earth, And the perfect are left in it,
22 A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból.
And the wicked from the earth are cut off, And treacherous dealers plucked out of it!
