< Példabeszédek 19 >
1 Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvűnél, a ki bolond.
Nabags savā vientiesībā staigādams ir labāks, nekā ģeķis ar netiklu muti.
2 A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki csak a lábával siet, hibázik.
Arī pārsteigšanās bez ziņas nav laba, un ātri skrejot klūp.
3 Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve.
Ģeķība cilvēkam sajauc ceļus, ka viņa sirds kurn pret To Kungu.
4 A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik.
Manta pieved daudz draugu, bet nabagu draugs atstāj.
5 A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.
Nepatiess liecinieks nesodīts nepaliks, un kas melus runā, neizglābsies.
6 Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé.
Augstam kungam daudz pieglaužas, un ikkatrs ir devīgam vīram draugs.
7 A szegényt minden atyjafia gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek.
Nabagu ienīst visi viņa brāļi, cik vairāk viņa draugi no viņa atraujas; meklē tos pirmos vārdus, to nav.
8 A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megőrzi az értelmességet, jót nyer.
Kas gudrību panāk, mīl savu dvēseli; kas ar prātu dzīvo, atrod labumu.
9 A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.
Nepatiess liecinieks nesodīts nepaliks, un kas droši melus runā, aizies postā.
10 Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni a fejedelmeken.
Ģeķim nepieder kārumā dzīvot, ne vēl kalpam pār kungiem valdīt.
11 Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.
Prātīgs cilvēks ir lēns uz dusmām, un viņa rota ir, kaitināšanu aizmirst.
12 Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja.
Ķēniņa dusmība ir kā jauna lauvas rūkšana; bet Viņa žēlastība kā rasa uz zāles.
13 Romlása az ő atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése.
Ģeķīgs dēls ir tēvam par sirdēstiem, un sievas riešana ir pilēšana bez gala.
14 A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.
Namu un mantu manto no vecākiem, bet prātīgu sievu no Tā Kunga.
15 A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.
Slinkums iemidzina miegā, un kūtra dvēsele cietīs badu.
16 A ki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.
Kas mācību sargā, tas sargā savu dvēseli; kas savu ceļu neņem vērā, tas mirs.
17 Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.
Kas par nabagu apžēlojās, tas aizdod Tam Kungam, un tas tam atmaksās viņa labdarīšanu.
18 Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény felőle; de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod.
Pārmāci savu dēlu, kamēr vēl cerība, bet nedod savai dvēselei vaļas, viņu nokaut.
19 A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját.
Kam liela sirds, tam jācieš sods; jo gribi novērst, jo iet vairumā.
20 Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.
Klausi padomam un pieņem mācību, ka tu pēcgalā palieci gudrs.
21 Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.
Cilvēka sirdī ir daudz nodomu, bet Tā Kunga padoms, tas pastāv.
22 A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.
Cilvēka gods ir labu darīt, un nabags ir labāks, nekā melkulis.
23 Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.
Tā Kunga bijāšana ir uz dzīvību; jo tāds būs paēdis un dzīvos, ļauna neaizskarts.
24 Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.
Sliņķis slēpj roku azotē, pat pie mutes viņš to neliek.
25 Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.
Per garzobi, tad tas nejēga atjēgs, un pamāci prātīgo, tad viņš atzīs, kas der.
26 A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az.
Kas tēvu posta un māti izdzen, tas ir bezkaunīgs un negants bērns.
27 Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj.
Neklausi, mans bērns, mācībai, kas nomaldina no gudrības vārdiem.
28 A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.
Nelieša liecinieks apsmej tiesu, un bezdievīgo mute ierij netaisnību.
29 A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.
Garzobiem sodība gatava un pēriens ģeķu mugurai.