Példabeszédek 19
1 Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvűnél, a ki bolond.
Better is the poor man who walketh in his integrity, Than he who is of false lips and a fool.
2 A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki csak a lábával siet, hibázik.
Moreover, that the soul be without knowledge is not good, And he that hasteth with is feet stumbleth.
3 Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve.
The folly of man destroyeth his way, And then his heart fretteth against the LORD.
4 A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik.
Wealth maketh many friends; But the poor is separated from his neighbor.
5 A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.
A false witness shall not be unpunished, And he that speaketh lies shall not escape.
6 Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé.
Many are they who caress the noble, And every one is the friend of him who giveth gifts.
7 A szegényt minden atyjafia gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek.
All the brethren of the poor man hate him; How much more do his friends go far from him! He runneth after their words, —they are gone!
8 A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megőrzi az értelmességet, jót nyer.
He that getteth wisdom loveth himself; He that keepeth understanding shall find good.
9 A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.
A false witness shall not be unpunished, And he that speaketh lies shall perish.
10 Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni a fejedelmeken.
Luxury is not seemly for a fool; Much less should a servant have rule over princes.
11 Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.
A man of understanding is slow to anger; Yea, it is his glory to pass over an offence.
12 Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja.
The wrath of a king is like the roaring of a lion; But his favor, like dew upon the grass.
13 Romlása az ő atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése.
A foolish son is a calamity to his father, And the contentions of a wife are a continual dropping.
14 A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.
Houses and riches are an inheritance from fathers; But a prudent wife is from the LORD.
15 A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.
Slothfulness casteth into a deep sleep, And the idle person shall suffer hunger.
16 A ki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.
He that keepeth the commandment keepeth his life; But he that neglecteth his ways shall die.
17 Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.
He who hath pity on the poor lendeth to the LORD, And that which he giveth will he repay him.
18 Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény felőle; de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod.
Chasten thy son because there is hope, But let not thy soul desire to slay him.
19 A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját.
A man of great wrath will suffer punishment; For if thou deliver him, yet must thou do it again.
20 Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.
Listen to counsel and receive instruction, That thou mayst be wise in thy latter years.
21 Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.
Many are the devices in the heart of a man; But the purpose of the LORD, that shall stand.
22 A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.
The charm of a man is his kindness; And better is a poor man than a liar.
23 Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.
The fear of the LORD tendeth to life, And he that hath it shall abide satisfied; He shall not be visited with evil.
24 Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.
The slothful man dippeth his hand into the dish: He doth not bring it back even to his mouth.
25 Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.
Strike the scoffer, and the simple will become prudent; Reprove a man of understanding, and he will discern knowledge.
26 A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az.
The son that causeth shame and disgrace doeth violence to his father, And chaseth away his mother.
27 Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj.
Cease, my son, to listen to the instruction That causeth thee to wander from the words of knowledge!
28 A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.
A worthless witness scoffeth at justice, And the mouth of the wicked swalloweth down iniquity.
29 A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.
Punishments are prepared for scoffers, And stripes for the back of fools.
