Példabeszédek 19
1 Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvűnél, a ki bolond.
Better is the poore that walketh in his vprightnes, then he that abuseth his lips, and is a foole.
2 A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki csak a lábával siet, hibázik.
For without knowledge the minde is not good, and he that hasteth with his feete, sinneth.
3 Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve.
The foolishnesse of a man peruerteth his way, and his heart freateth against the Lord.
4 A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik.
Riches gather many friends: but the poore is separated from his neighbour.
5 A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.
A false witnes shall not be vnpunished: and he that speaketh lyes, shall not escape.
6 Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé.
Many reuerence the face of the prince, and euery man is friend to him that giueth giftes.
7 A szegényt minden atyjafia gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek.
All the brethren of the poore doe hate him: howe much more will his friends depart farre from him? though hee be instant with wordes, yet they will not.
8 A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megőrzi az értelmességet, jót nyer.
He that possesseth vnderstanding, loueth his owne soule, and keepeth wisdome to finde goodnesse.
9 A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.
A false witnes shall not be vnpunished: and he that speaketh lyes, shall perish.
10 Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni a fejedelmeken.
Pleasure is not comely for a foole, much lesse for a seruant to haue rule ouer princes.
11 Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.
The discretion of man deferreth his anger: and his glory is to passe by an offence.
12 Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja.
The Kings wrath is like the roaring of a lyon: but his fauour is like the dewe vpon ye grasse.
13 Romlása az ő atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése.
A foolish sonne is the calamitie of his father, and the contentions of a wife are like a continuall dropping.
14 A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.
House and riches are the inheritance of the fathers: but a prudent wife commeth of the Lord.
15 A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.
Slouthfulnes causeth to fall asleepe, and a deceitfull person shall be affamished.
16 A ki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.
He that keepeth the commandement, keepeth his owne soule: but hee that despiseth his wayes, shall dye.
17 Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.
He that hath mercy vpon the poore, lendeth vnto the Lord: and the Lord will recompense him that which he hath giuen.
18 Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény felőle; de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod.
Chasten thy sonne while there is hope, and let not thy soule spare for his murmuring.
19 A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját.
A man of much anger shall suffer punishment: and though thou deliuer him, yet wil his anger come againe.
20 Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.
Heare counsell and receiue instruction, that thou mayest be wise in thy latter ende.
21 Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.
Many deuises are in a mans heart: but the counsell of the Lord shall stand.
22 A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.
That that is to be desired of a man, is his goodnes, and a poore man is better then a lyer.
23 Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.
The feare of the Lord leadeth to life: and he that is filled therewith, shall continue, and shall not be visited with euill.
24 Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.
The slouthfull hideth his hand in his bosome, and wil not put it to his mouth againe.
25 Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.
Smite a scorner, and the foolish wil beware: and reproue the prudent, and he wil vnderstand knowledge.
26 A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az.
He that destroyeth his father, or chaseth away his mother, is a lewde and shamefull childe.
27 Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj.
My sonne, heare no more the instruction, that causeth to erre from ye words of knowledge.
28 A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.
A wicked witnes mocketh at iudgement, and the mouth of ye wicked swalloweth vp iniquitie.
29 A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.
But iudgements are prepared for the scorners, and stripes for the backe of the fooles.
