< Példabeszédek 18 >
1 A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
Den egensindige følger bare sin egen lyst; mot alle kloke råd viser han tenner.
2 Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
Dåren bryr sig ikke om å være forstandig, men vil bare vise hvad han tenker i sitt hjerte.
3 Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
Når den ugudelige kommer, kommer også forakt, og med skammen følger spott.
4 Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
Ordene i en manns munn er dype vann, visdoms kilde er en fremvellende bekk.
5 A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
Det er ille å gi den skyldige medhold, å bøie retten for den rettferdige.
6 A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
Dårens leber volder trette, og hans munn roper efter pryl.
7 A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
Dårens munn er til ulykke for ham selv, og hans leber er en snare for hans liv.
8 A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
En øretuters ord er som velsmakende retter, og de trenger ned i hjertets indre.
9 A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
Den som er lat i sin gjerning, er også en bror til ødeleggeren.
10 Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
Herrens navn er et fast tårn; til det løper den rettferdige og blir berget.
11 A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
Den rikes gods er hans festning og som en høi mur i hans egen tanke.
12 A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
Forut for fall ophøier en manns hjerte sig, men ydmykhet går forut for ære.
13 A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
Når en svarer før han hører, da blir det til dårskap og skam for ham.
14 A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
En manns mot kan holde ham oppe i hans sykdom; men et nedslått mot - hvem kan bære det?
15 Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
Den forstandiges hjerte kjøper kunnskap, og de vises øre søker kunnskap.
16 Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
Et menneskes gave gir ham rum og fører ham frem for store herrer.
17 Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
Den som taler først i en rettsstrid, synes å ha rett; men så kommer motparten og gransker hans ord.
18 A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
Loddet gjør ende på tretter og skiller mellem de mektige.
19 A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
En bror som en har gjort urett mot, er vanskeligere å vinne enn en festning, og trette med ham er som en bom for en borg.
20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
Ved frukten av en manns munn mettes hans buk; med sine lebers grøde blir han mettet.
21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
Død og liv er i tungens vold, og hver den som gjerne bruker den, skal ete dens frukt.
22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
Den som har funnet en hustru, har funnet lykke og fått en nådegave av Herren.
23 Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
I ydmyke bønner taler den fattige, men den rike svarer med hårde ord.
24 Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
En mann med mange venner går det ille; men der er venner som henger fastere ved en enn en bror.