Példabeszédek 18
1 A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
Kas ar citiem kopā neturas, tas savu gribu tik meklē, un ir kavēklis visās lietās.
2 Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
Ģeķim netīk gudra valoda, bet tik vien atklāt savu paša sirdi.
3 Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
Bezdievīgam staigā līdz negods un ar apsmieklu kauns.
4 Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
Vārdi cilvēka mutē ir dziļš ūdens, un gudrības avots ir tekoša ūdens upīte.
5 A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
Nav labi bezdievīga vaigu cienīt un nospiest taisno tiesā.
6 A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
Ģeķa lūpas ieved ķildā, un viņa mute brēc pēc sitieniem.
7 A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
Ģeķa mute sev pašai par postu, un viņa lūpas paša dvēselei par slazda valgu.
8 A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
Lišķa vārdi ir kā saldi kumosi un iet visai pie sirds.
9 A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
Kas laisks pie darba, tas palaidņa brālis.
10 Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
Tā Kunga vārds ir stipra pils; tur taisnais glābjas un top izglābts.
11 A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
Bagātam manta ir viņa stiprā pils un viņam šķiet augsts mūris.
12 A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
Priekš bojāiešanas cilvēka sirds top lepna, bet pazemība ved godā.
13 A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
Kas atbild, pirms dzirdējis, tas tam par ģeķību un kaunu.
14 A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
Vīra gars panes savas bēdas, bet kad gars izmisis, kas to var panest?
15 Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
Prātīga sirds iemanto atzīšanu, un gudra auss meklē atzīšanu.
16 Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
Dāvanas cilvēkam līdzina ceļu un viņu ved kungu priekšā.
17 Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
Kas pirmais sūdz, tam taisnība; kad nu nāk viņa pretinieks, tad to tirda.
18 A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
Mesli nobeidz ķildas un izšķir varenos.
19 A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
Apkaitināts brālis ir cietāks nekā stipra pils, un ķilda nekā pils vārtu aizšaujamais.
20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
No mutes augļiem ikkatrs savu vēderu pildīs, un viņa lūpu padoms to ēdinās.
21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
Nāve un dzīvība stāv mēles galā; kā kurš runā, tā tam būs.
22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
Kas sievu atradis, tas atradis labumu un mantojis žēlastību no Tā Kunga.
23 Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
Nabags runā lūgdamies, bet bagāts atbild bargi.
24 Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
Citam daudz draugu uz postu; bet ir draugi, kas labāki nekā brālis.
