Példabeszédek 18

1 A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.

Agra'aku'ma nemanisia vahe'mo'a, agraguke agesa nentahie. Knare antahizama eri'nea vaheku'enena ana ne'mo'a avesiozmantegahie.

2 Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.

Neginagi vahe'mo'a ama' antahintahima erizankura, musena osugosie. Hianagi agra'a antahi'zanke hu'netreno manigahie.

3 Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.

Kefo avu'ava'ene vahe'mo'a, mago'a vahekura antahi amane'za neseno, zamagi'a eri haviza nehuno, zamagaze erinezamie.

4 Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.

Knare antahi'zane vahe'mofo agipinti ke'mo'a, tiru kna hu'ne. Hianagi mika knare antahizamo'a, timo kerifinti aviteno herafiramino neviankna nehie.

5 A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.

Hazenkema huteno keagahu trate'ma otisigenka, hazenkema hu'nesia vahera aza osutfa huo. Hagi fatgo vahe'ma keagafima oti'nenigenka havigema huntenka azeri atre'zankura kva huo.

6 A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.

Neginagi vahe'mofo kemo'a, hafra hu'za eri fore nehigeno, ana ke'zmimo'a kanonkevegu meme nehie.

7 A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.

Neginagi vahe'mofo agi'mo'a, havi ke'agage nehanigeno, krifu agra'a avufare anaginente'ankna nehiakino, agrira azeri haviza hugahie.

8 A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.

Vahe agenkema hu'zamo'a, haga ne'zankna hu'neankino, ame huno vahe agu'afina ufregahie.

9 A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.

Zaferina omane feru vahe'mo'a, maka'zama eri havizama nehia vahe'mofo nefu manine.

10 Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.

Ra Anumzamofo agimo'a hanavenentake vihugna hu'neankino, fatgo vahe'mo'za agritega zamagare'za nevazageno, zamagu nevazie.

11 A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.

Feno vahe'mofo fenomo'a ra kuma zmimofo vihugna hu'neakino, kegava hurantenkenta knare huta manigahune hu'za nentahize.

12 A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.

Avufga ra hu'zamo'a, henka hazenkefi kavrentena manigahane. Hianagi knare hunka anteraminka mani'zamo'a, kazerisga huno knare kagi kamigahie.

13 A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.

Iza'o kema antahi anke ore'neno ke'nonama hanimo'a, agra neginagi avu'ava nehuno agaze zana agra'a erigahie.

14 A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?

Krima eri'nesimo'ma ana zankuma antahintahi hakarema osaniana, ana krifina amane manino vugahie. Hianagi vahe'mofo antahintahimoma havizama haniana, iza knarera huno manigahie?

15 Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.

Maka'zama antahi ankere vahe'mo'a, knare antahintahima erinakura muse nehie. Knare vahe'mo'a agesazofo huteno nemanie.

16 Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.

Musezama eri'neno esimofona, kafana anagisigeno keagama hukuma hania rankva nera negesigeno, keaga humigahie.

17 Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.

Keagafima otinesia ne'ma ese'ma keagama refkoma huno kesiana tamage hugahazanagi, anantema antahigesia ne'mo, hazenke'a keno erifore hugahie.

18 A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.

Taisi zokagoma re'zamo ha' frama hu'zana eri fru nehuno, hanave netremoke'ma ha'ma hu'zana zanazeri netane.

19 A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.

Kagrama negafu'ma arimpama azeri havizama hu'nenana ne'ma avare'zamo'a, rankumamofo hanavenentake vihu hunteankna huno negafu'ma avare'zamo'a amuho hu'ne. Ha' frama hu'zamo'a, rone ka'a hanavenentake kafa erigino rentroko huno, refko hiankna hugahie.

20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.

Knare kema kagipintima atiramisuno'a, knare ne'zama nankeno kamuma hiankna huno kaza hugahie. Fatgo kema hanana kemo'a, kazeri knare hugahie.

21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.

Kekamo'a vahera zamazeri so'e nehuno, zamazeri havizana hugahie. Hagi kema huzantema avesima nentesimo'a, ana ke'amoma rentesia raga'a agra'a erigahie.

22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!

Iza'o a'ma hakreno erinesimo'a, knare'za hakreno eri'neankino, Ra Anumzamo'a avesinente.

23 Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.

Amunte omane vahe'mo'a, asumaraginteno azama hanigu meme nehianagi, feno vahe'mo'a, hanave kefinti kenona nehie.

24 Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.

Rama'a ronekamo'a kazeri haviza hugahianagi, tamage ronekamo'a negafuma nehiaza huno tava'onkare manigahie.