Példabeszédek 18
1 A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
Kívánságát keresi a különváló, minden ellen, a mi üdvös, kitör.
2 Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
Nem talál kedvet a balga az értelemben, hanem abban, hogy feltáruljon a szíve.
3 Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
A gonosz jöttével jön a gúny is, a szégyennel együtt a gyalázat.
4 Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
Mélységes vizek a férfi szájának szavai, bugyogó patak, bölcsesség forrása.
5 A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
Tekintettel lenni a gonoszra nem jó, elhajítani az igazat az ítéletben.
6 A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
A balgáknak ajkai pörbe kerülnek, és szája az ütlegeket híja.
7 A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
A balgának szája rettegés neki, és ajkai lelkének a tőre.
8 A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
A suttogónak szavai akár a csemege, s azok leszálltak a testnek kamaráiba.
9 A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
Az is, ki munkájában henyélkedik, testvére a rontó embernek.
10 Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
Erős torony az Örökkévaló neve; abba fut az igaz és mentve van.
11 A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
A gazdagnak vagyona az ő erős vára és mint magas fal – képzeletében.
12 A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
Romlás előtt büszkélkedik az ember szíve, de a tiszteletnek előtte alázatosság van.
13 A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
A ki feleletet ad mielőtt hallaná, oktalanság az rá nézve és szégyen.
14 A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
A férfi lelke elbírja betegségét; de a levert lelket ki viseli el?
15 Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
Az értelmesnek szíve tudást szerez, s a bölcseknek füle tudást keres.
16 Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
Az ember ajándéka tág tért ad neki, és a nagyok elé vezeti őt.
17 Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
Igaza van az elsőnek a pörében, de jön majd a társa és kikutatja.
18 A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
Viszályokat megszüntet a sorsvetés és erőseket szétválaszt.
19 A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
A megsértett testvér keményebb az erős várnál, és viszályok akár a kastély retesze.
20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
A férfi szájának gyümölcséből jól lakik teste, ajkai terméséből lakik jól.
21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
Halál és élet a nyelv kezében, s a ki szereti, élvezi gyümölcsét.
22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
Asszonyt talált, jót talált és kegyet nyert az Örökkévalótól.
23 Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
Könyörögve beszél a szegény, de a gazdag keményen felel.
24 Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
Vannak társak arra, hogy rosszul járjunk, s van barát, ki ragaszkodóbb testvérnél.
