< Példabeszédek 18 >
1 A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
Eriseurainen noudattaa omia pyyteitään; kaikin neuvoin hän riitaa haastaa.
2 Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
Tyhmän halu ei ole ymmärrykseen, vaan tuomaan julki oma mielensä.
3 Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
Kunne jumalaton tulee, tulee ylenkatsekin, ja häpeällisen menon mukana häväistys.
4 Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
Syviä vesiä ovat sanat miehen suusta, ovat virtaava puro ja viisauden lähde.
5 A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
Ei ole hyvä pitää syyllisen puolta ja vääräksi vääntää syyttömän asiaa oikeudessa.
6 A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
Tyhmän huulet tuovat mukanaan riidan, ja hänen suunsa kutsuu lyöntejä.
7 A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
Oma suu on tyhmälle turmioksi ja omat huulet ansaksi hänelle itselleen.
8 A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
Panettelijan puheet ovat kuin herkkupalat ja painuvat sisusten kammioihin asti.
9 A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
Joka on veltto toimessansa, se on jo tuhontekijän veli.
10 Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
Herran nimi on vahva torni; hurskas juoksee sinne ja saa turvan.
11 A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
Rikkaan tavara on hänen vahva kaupunkinsa, ja korkean muurin kaltainen hänen kuvitteluissaan.
12 A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
Kukistumisen edellä miehen sydän ylpistyy, mutta kunnian edellä käy nöyryys.
13 A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
Jos kuka vastaa, ennenkuin on kuullut, on se hulluutta ja koituu hänelle häpeäksi.
14 A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
Miehekäs mieli pitää sairaankin pystyssä, mutta kuka voi kantaa murtunutta mieltä?
15 Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
Tietoa hankkii ymmärtäväisen sydän, tietoa etsii viisasten korva.
16 Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
Lahja avartaa alat ihmiselle ja vie hänet isoisten pariin.
17 Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
Käräjissä on kukin ensiksi oikeassa, mutta sitten tulee hänen riitapuolensa ja ottaa hänestä selvän.
18 A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
Arpa riidat asettaa ja ratkaisee väkevien välit.
19 A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
Petetty veli on vaikeampi voittaa kuin vahva kaupunki, ja riidat ovat kuin linnan salvat.
20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
Suunsa hedelmästä saa mies vatsansa kylläiseksi, saa kyllikseen huultensa satoa.
21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
Kielellä on vallassansa kuolema ja elämä; jotka sitä rakastavat, saavat syödä sen hedelmää.
22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
Joka vaimon löysi, se onnen löysi, sai Herralta mielisuosion.
23 Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
Köyhä puhuu pyydellen, mutta rikas vastaa tylysti.
24 Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
Häviökseen mies on monien ystävä, mutta on myös ystäviä, veljiäkin uskollisempia.