Példabeszédek 18
1 A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
Eripurainen etsii mitä hänelle kelpaa, ja sekoittaa itsensä kaikkiin asioihin.
2 Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
Tyhmällä ei ole himo ymmärrykseen, vaan niitä ilmoittamaan, mitkä ovat hänen sydämessänsä.
3 Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
Jumalattoman tullessa tulee ylönkatse, pilkka ja häpiä.
4 Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
Sanat ihmisen suussa ovat niinkuin syvät vedet, ja viisauden lähde on täynnä virtaa.
5 A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
Ei ole hyvä katsoa jumalattomain muotoa, ja sortaa vanhurskasta tuomiossa.
6 A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
Tyhmän huulet saattavat toran, ja hänen suunsa noudattaa haavoja.
7 A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
Tyhmän suu häpäisee itsensä, ja hänen huulensa ovat paula omalle omalle sielulle.
8 A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
Panetteian sanat ovat haavat, ja käyvät läpi sydämen.
9 A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
Joka laiska on työssänsä, hän on sen veli, joka vahinkoa tekee.
10 Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
Herran nimi on vahva linna: vanhurskas juoksee sinne, ja tulee varjelluksi.
11 A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
Rikkaan tavara on hänelle vahva kaupunki, ja niinkuin korkea muuri hänen mielestänsä.
12 A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
Kuin joku lankee, niin hänen sydämensä ensisti tulee ylpiäksi, ja ennenkuin joku kunniaan tulee, pitää hänen nöyrän oleman.
13 A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
Joka vastaa ennekuin hän kuulee, se on hänelle hulluudeksi ja häpiäksi.
14 A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
Ihmisen henki pitää ylös hänen heikkoutensa; vaan murheellista henkeä kuka voi kärsiä?
15 Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
Ymmärtäväinen sydän saa viisauden, ja viisasten korva etsii taitoa.
16 Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
Ihmisen lahja tekee hänelle avaran sian, ja saattaa suurten herrain eteen.
17 Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
Jokaisella on ensisti omassa asiassansa oikeus; vaan kuin hänen lähimmäisensä tulee, niin se löydetäään.
18 A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
Arpa asettaa riidan, ja eroitaa voimallisten vaiheella.
19 A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
Vihoitettu veli pitää puoltansa lujemmin kuin vahva kaupunki; ja riita pitää kovemmin puolensa kuin telki linnan edessä.
20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
Sen jälkeen kullekin maksetaan, kuin hänen suunsa on puhunut; ja hän ravitaan huultensa hedelmästä.
21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
Kuolema ja elämä on kielen voimassa: joka häntä rakastaa, se saa syösä hänen hedelmästänsä.
22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
Joka aviovaimon osaa, hän löytäää hyvän kappaleen, ja saa mielisuosionsa Herralta.
23 Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
Köyhä mies puhuu nöyrästi, vaan rikas vastaa ylpiästi.
24 Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
Ihminen, jolla on ystävä, pitää oleman ystävällinen; sillä ystävä pitää lujemmin hänen kanssansa kuin veli.
