Példabeszédek 18
1 A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
Ngʼat ma ok jahera dwaro mana gige ok owinj puonj moro amora.
2 Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
Ngʼat mofuwo ok mor kod winjo wach to omor mana gi wacho paroge owuon.
3 Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
Ka richo biro, e kaka achaya biro, to wichkuot kelo duwruok.
4 Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
Weche mag dho ngʼato tut ka nam, to soko mar rieko en aora mabubni kamol.
5 A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
Ok en gima ber chwako ngʼat ma timbene richo kata ketho buch ngʼato maonge ketho.
6 A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
Lew ngʼat mofuwo kelone dhawo, to dhoge luongo goch.
7 A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
Dho ngʼat mofuwo ema tieke, to lewe ema bedo obadho ne ngimane.
8 A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
Weche mag kuoth chalo gi chiemo mamit; gidhiyo e chuny dhano ma iye.
9 A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
Ngʼat ma jasamuoyo e tich en owadgi ngʼat maketho gik moko.
10 Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
Nying Jehova Nyasaye en ohinga maratego, ngʼat makare ringo ma pond kanyo kendo yud resruok.
11 A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
Mwandu mar jomoko e ohinga mochiel motegno ma gigengʼorego, giparo ni en ohinga maonge ngʼama nyalo muko.
12 A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
Kapok ngʼato opodho, to sunga bedo e chunye, to muolo kelo pak.
13 A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
Chik iti kapok idwoko wach; ka ok itimo kamano to ibedo mofuwo kendo ikelo wichkuot.
14 A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
Chuny ngʼato sire e tuo, to chuny mool, en ngʼa manyalo konyo?
15 Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
Chuny ma weche donjone yudo ngʼeyo; to it mariek dwaro mondo weche odonjne.
16 Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
Chiwo yawo yo ne ngʼat machiwo kendo tere e nyim jomadongo.
17 Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
Ngʼat mokwongo keto wachne nenore ni en kare, nyaka ngʼat machielo bi maket penjo ne wachneno.
18 A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
Goyo ombulu tieko larruok kendo thego joma roteke.
19 A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
Kiketho ne owadu to duoge iri tek mana kadonjo e dala maduongʼ mochiel motegno; to larruok chalo gi dhorangeye mag dala modin gi lodi.
20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
Wach mawuok e dho ngʼato ema miyo ngʼato yiengʼ; keyo mar dhoge ema miyo oyiengʼ.
21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
Lep nigi teko mar ngima kod tho, to jogo mohere biro chamo olembe.
22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
Ngʼatno moyudo dhako onwangʼo gima ber kendo oyudo ngʼwono moa kuom Jehova Nyasaye.
23 Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
Ngʼat ma jachan ywak kokwayo ngʼwono, to ngʼat ma jamoko dwoko gi gero.
24 Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
Ngʼat man-gi osiepe mangʼeny nyalo chopo e kethruok to nitie osiep moro masiko buti machiegni maloyo owadu.
