Példabeszédek 18
1 A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
Minawk hoi angkom ai kami loe, angmah koehhaih to pazui moe, minawk lok takroekhaih aek thaih kami ah oh.
2 Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
Kamthu loe palunghahaih nuiah anghoehaih tawn ai moe, angmah poekhaih nui khue ah ni anghoe.
3 Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
Kahoih ai kami angzoh naah, hnaphnaehaih to oh; ahmin sethaih oh naah, azathaih doeh oh.
4 Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
Kami pakha thung hoi tacawt lok loe tuili baktiah thuk, toe palunghahaih loe tuibap baktiah puek.
5 A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
Lokcaek naah kahoih kami to sungsak hanah, kami kasae to angdoet haih han om ai.
6 A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
Kamthu ih pahni mah angzoehhaih to tacawtsak, anih ih pakha hoiah angbohhaih to ohsak.
7 A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
Kamthu ih pakha loe angmah amrohaih ah oh moe, anih ih pahni loe a hinghaih pakhra amanhaih dongh baktiah oh.
8 A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
Minawk kasaethuihaih lok loe ahmaa kana baktiah, kami ih zok thung khoek to akun tathuk.
9 A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
Thasae kami loe hmuenmae tahmat thaih kami ih nawkamya ah oh.
10 Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
Angraeng ih ahmin loe kacak abuephaih sipae ah oh; katoeng kami loe to imthung ah cawnh moe, to ah monghaih to hnuk.
11 A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
Hmuenmae hoi angraeng kami loe angmah ih angraenghaih to vangpui kacak baktih, kasang parai sipae baktiah poek.
12 A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
Amoekhaih mah amrohaih to phaksak; toe kami tlim ah khosakhaih loe pakoehhaih loklam tuhkung ah oh.
13 A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
Lok tahngai hmaloe ai ah pathim ih lok loe, amthuhaih hoi azathaih ah oh.
14 A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
Kami ih palung mah ngannathaih to khaang thaih; toe palungsethaih loe kawbangmaw khaang thai tih?
15 Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
Khopoek thaih kami ih palung loe palunghahaih to tawnh; palungha kami ih naa mah loe palunghahaih to pakrong.
16 Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
Kami mah sin ih tangqum mah, kalen kaminawk hmaa ah caeh haih loklam to paawh pae.
17 Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
Angmah kawng thui hmaloe kami loe katoeng kami baktiah amtueng; toe a imtaeng kami to angzoh moe, anih ih akawng to thuih naah ni, katoeng hoi katoeng ai to amtueng.
18 A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
Tahamsae kahoih khethaih phoisa vahhaih mah lok angaekhaih to dipsak moe, lokaek thaih thacak kaminawk doeh pathlaeng thaih.
19 A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
Lok angaek thaih nawkamya loe pazawk hanah kacak vangpui tuk pongah doeh rai kue; nihnik lok angaekhaih loe misatoep kami ohhaih sipae hoiah anghmong.
20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
Kami loe angmah ih pakha hoi tacawt thingthai to caa ueloe, zok amhah tih; a pahni hoi tacawt hmuen hoiah zok amhah tih.
21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
Palai loe duekhaih hoi hinghaih tha to tawnh; palai palung kaminawk loe palai ih athaih to caa o tih.
22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
Zu la kami loe kahoih hmuen to a hnuk moe, Angraeng koehhaih to a tongh.
23 Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
Amtang kami loe tahmenhaih hnik thaih; toe angraeng loe lok kaham hoiah minawk ih lok to pathim.
24 Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
Ampui kapop ah tawn kami loe angmah amrohaih ah oh; toe nawkamya pongah palung cak kue ampui doeh oh.
