Példabeszédek 18
1 A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
Munthu wokonda kukhala yekha amafunafuna zomukomera yekha; iye amatsutsana ndi malangizo onse anzeru.
2 Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
Chitsiru chilibe chidwi chomvetsa zinthu, koma chimakondwera ndi kuyankhula maganizo ake okha.
3 Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
Kuyipa mtima kukabwera, manyozonso amabwera. Manyazi amabwera pamodzi ndi kunyozeka.
4 Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
Mawu a munthu ali ngati madzi akuya, kasupe wa nzeru ndiye mtsinje wotumphuka.
5 A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
Si kwabwino kukondera munthu woyipa pa milandu; kapena kupondereza munthu wosalakwa.
6 A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
Mawu a chitsiru amautsa mkangano; pakamwa pake pamayitana mkwapulo.
7 A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
Pakamwa pa chitsiru ndipo pamabweretsa chiwonongeko chake, ndipo milomo yake ili ngati msampha wa moyo wake.
8 A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
Mawu a miseche ali ngati chakudya chokoma; amalowa mʼmimba mwa munthu.
9 A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
Munthu waulesi pa ntchito yake ali pachibale ndi munthu amene amawononga zinthu.
10 Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
Dzina la Yehova lili ngati nsanja yolimba; wolungama amathawiramo napulumuka.
11 A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
Chuma cha anthu olemera chili ngati mzinda wake wolimba; chili ngati khoma lalitali limene amaganiza kuti limutchinjiriza.
12 A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
Chiwonongeko chisanafike, mtima wa munthu umakhala wonyada, koma ulemu umatsatira kudzichepetsa.
13 A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
Ukayankha usanamvetse bwino nkhani, umenewo ndi uchitsiru ndipo umachita manyazi.
14 A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
Mtima wa munthu utha kupirira pa matenda, koma munthu akataya mtima ndani angathe kumulimbitsanso.
15 Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
Munthu wanzeru amawonjezera nzeru zina; amafunafuna kudziwa bwino zinthu.
16 Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
Mphatso ya munthu imamutsekulira njira yomufikitsa pamaso pa anthu akuluakulu.
17 Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
Amene amayamba kufotokoza mlandu wake amaoneka ngati wolungama ndiye mpaka mnzake atabwera ndi kumufunsa bwino.
18 A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
Kuchita maere kumathetsa mikangano; amalekanitsa okangana amphamvu.
19 A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
Mʼbale amene wamuthandiza amakhala ngati mzinda wolimba, koma kukangana naye kumatsekereza thandizo.
20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
Munthu amapeza bwino malingana ndi zoyankhula zake. Adzakhuta ndi zipatso za pakamwa pake.
21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
Mawu ako angathe kukuphetsa kapena kukukhalitsa moyo. Wokonda kuyankhulayankhula adzadya zipatso zake.
22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
Wapeza mkazi wapeza chinthu chabwino ndipo Yehova amamukomera mtima.
23 Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
Munthu wosauka amapempha koma munthu wolemera amayankha mwaukali.
24 Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
Pali abwenzi amene chibwenzi chawo nʼchapamaso, koma pali bwenzi limene limakukangamira kuposa mʼbale wako.
