Példabeszédek 17
1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
En torr bete, der man låter sig med nöja, är bättre än ett fullt visthus med träto.
2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
En klok tjenare skall råda öfver snöplig barn, och skall utskifta arfvet emellan bröder.
3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
Såsom elden pröfvar silfret, och ugnen guld, alltså pröfvar Herren hjertan.
4 A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
En ond menniska aktar uppå onda munnar, och en falsk menniska hörer gerna en skadelig tungo.
5 A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
Den som den fattiga bespottar, han försmäder hans skapare; och den som gläder sig af annars ofärd, han skall icke ostraffad blifva.
6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
De gamlas krona äro barnabarn, och barnas ära äro deras fäder.
7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
Det står icke en dåra väl att tala om hög ting, mycket mindre en Första, att han gerna ljuger.
8 Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
Gåfva är en ädelsten; hvart man henne bär, så främjar hon väl.
9 Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
Den som synd skyler, han förskaffar vänskap; men den som sakena röjer, han gör Förstar oens.
10 Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
Ord förskräcka mer en förståndigan, än hundrade hugg en dåra.
11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
Ett bittert hjerta söker efter att göra skada; men en grufvelig ängel skall komma öfver honom.
12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
Bättre är möta en björn, den ungarna borttagne äro, än enom dåra i hans galenskap.
13 A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
Den som vedergäller godt med ondo, af hans hus skall det onda icke återvända.
14 Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
Begynnelse till träto är såsom ett vatten, det sig utskär; haf alltså du kif fördrag, förr än du der inmängd varder.
15 A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
Den som den ogudaktiga dömer godan, och den som fördömer den rättfärdiga, de äro både Herranom en styggelse.
16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
Hvad skall en dåre med penningar i handene, efter han icke hafver hjerta till att köpa vishet?
17 Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
En vän älskar alltid, och en broder varder rönt i nödene.
18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
Det är en dåre, som handena räcker, och går i borgan för sin nästa.
19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
Den som kif älskar, han älskar synd; och den sina dörr höga gör, han far efter olycko.
20 Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
Ett vrångt hjerta finner intet godt; och den som en ond tungo hafver, han faller i olycko.
21 A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
En dåre gör sig sjelf sorg, och en dåras fader hafver ingen glädje.
22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
Ett gladt hjerta gör lifvet lustigt; men ett bedröfvadt sinne uttorkar benen.
23 A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
Den ogudaktige tager gerna hemliga gåfvor, till att böja rättsens väg.
24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
En förståndig man bär sig visliga åt; en dåre kastar ögonen hit och dit.
25 Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
En galen son är sins faders grämelse, och sine modets bedröfvelse, den honom födt hafver.
26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
Det är icke godt att man oförrättar den rättfärdiga, eller att man slår Förstan, som rätt regerar.
27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
En förnumstig man hafver hof med sitt tal, och en förståndig man håller sin anda.
28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
Om en dåre tigde, vorde han ock vis räknad, och förståndig, om han munnen tillhölle.
