Példabeszédek 17
1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
Boljši je suh košček in z njim spokojnost, kakor hiša polna klavnih daritev s prepirom.
2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
Moder služabnik bo imel vladarstvo nad sinom, ki povzroča sramoto in bo imel delež dediščine med brati.
3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
Talilni lonec je za srebro in talilna peč za zlato, toda Gospod preizkuša srca.
4 A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
Zloben storilec daje prednost nepravim ustnicam in lažnivec pazljivo prisluhne nespodobnemu jeziku.
5 A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
Kdorkoli zasmehuje ubogega, graja njegovega Stvarnika in kdor je ob katastrofah vesel, ne bo nekaznovan.
6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
Otrok otroci so krona starcem in slava otrok so njihovi očetje.
7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
Odličen govor se ne spodobi bedaku, veliko manj lažnive ustnice princu.
8 Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
Darilo je kakor dragocen kamen v očeh tistega, ki ga ima, kamor ga obrača, to uspeva.
9 Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
Kdor taji prestopek, išče ljubezni, toda kdor ponavlja zadevo, ločuje prave prijatelje.
10 Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
Opomin bolj prodira v modrega kakor sto udarcev z bičem v bedaka.
11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
Hudoben človek išče samo upor, zato bo zoper njega poslan krut poslanec.
12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
Naj medvedka, oropana svojih mladičev, sreča človeka, raje kakor bedak v svoji neumnosti.
13 A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
Kdorkoli nagrajuje zlo za dobro, se zlo ne bo ločilo od njegove hiše.
14 Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
Začetek prepira je kakor kadar nekdo izpušča vodo, zato prenehaj s sporom, preden se vmešaš vanj.
15 A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
Kdor opravičuje zlobnega in kdor obsoja pravičnega, celo oba sta Gospodu ogabnost.
16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
Zakaj je denarna vsota v bedakovi roki, da pridobi modrost, glede na to, da on nima srca za to?
17 Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
Prijatelj ljubi ob vseh časih in brat je rojen za stisko.
18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
Človek brez razumevanja udarja v roke in postaja pôrok v prisotnosti svojega prijatelja.
19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
Kdor ljubi prestopek, ta ljubi prepir in kdor povišuje svoja velika vrata, išče uničenje.
20 Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
Kdor ima kljubovalno srce, ne najde dobrega in kdor ima sprevržen jezik, pada v vragolijo.
21 A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
Kdor zaplodi bedaka, to počne v svojo bridkost in oče bedaka nima radosti.
22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
Veselo srce dela dobro, podobno kot zdravilo, toda zlomljen duh suši kosti.
23 A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
Zloben človek iz naročja izvleče darilo, da izkrivlja poti sodbe.
24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
Modrost je pred tistim, ki ima razumevanje, toda oči bedaka so na koncih zemlje.
25 Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
Nespameten sin je žalost svojemu očetu in grenkoba njej, ki ga je rodila.
26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
Tudi kaznovati pravičnega ni dobro niti udariti prince zaradi nepristranskosti.
27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
Kdor ima spoznanje, prizanaša svojim besedam in razumevajoč človek je iz odličnega duha.
28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
Celo bedak, ko molči, velja kot moder in kdor zapira svoje ustnice, je cenjen kot razumevajoč človek.
