Példabeszédek 17
1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
Betre er ein turr brødmole med ro attåt enn huset fullt av høgtidskost med trætta til.
2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
Den kloke tenar skal råda yver ein uvisleg son, og millom brøder fær han skifta arv.
3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
Diglen røyner sylvet og omnen gullet, men den som røyner hjarto, det er Herren.
4 A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
Den vonde lyder på vondskapslippa, ljugaren lyder på tyningstunga.
5 A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
Spear du den fatige, so spottar du hans skapar, den som gled seg yver ulukka, skal få si refsing.
6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
Ein krans for dei gamle er barneborn, og ei æra for borni er federne deira.
7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
Det høver ikkje for ein dåre å tala store ord, enn mindre for ein fagnamann å ljuga.
8 Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
Gåva er ein glimestein for den som fær ho; kvar ho vender seg, der fær ho framgang.
9 Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
Søkjer du kjærleik, skyler du misgjerd, men riv du upp att ei sak, skil ven frå ven.
10 Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
Vondord gjer meir på den vituge enn hundrad hogg på dåren.
11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
Berre upprør søkjer den vonde, men ein hard bodberar vert send imot han.
12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
Møt heller ei binna som hev mist sine ungar enn ein dåre med narreskapen hans!
13 A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
Den som løner godt med vondt, frå hans hus skal ikkje det vonde vika.
14 Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
Å taka til med strid er som å sleppa vatn ut, haldt difor upp med trætta fyrr nokon gliser med tennerne!
15 A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
Den som frikjenner ein ugudleg og den som domfeller ein rettferdig, dei er båe tvo ein styggedom for Herren.
16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
Kva skal pengar i handi på dåren? Å kjøpa visdom hev han’kje vit til.
17 Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
Venen elskar alltid, og bror vert fødd til hjelp i naud.
18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
Ein vitlaus mann er den som handtekst, som gjeng i borg hjå grannen sin.
19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
Den som elskar trætta, elskar misgjerning, den som byggjer døri si høg, søkjer fall.
20 Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
Den som hev eit rangt hjarta, vinn ikkje lukka, og den som forvender tunga si, fell i ulukka.
21 A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
Den som avlar eit narr, fær sorg, og ikkje gled seg far til ein dåre.
22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
Gladværugt hjarta gjev lækjedom god, men nedslege mod fær beini te visna.
23 A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
Gudlaus mann tek gåva i løynd til å bøygja rettargangen.
24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
Den vituge hev visdom for augo, men dåren hev augo ved heimsens ende.
25 Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
Uvitug son er til gremme for far sin, og beisk sorg for henne som fødde’n.
26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
Det er’kje godt at og rettferdige fær refsing, og ei at fagna folk fær slag for det som rett er.
27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
Den skynsame sparer på ordi, og den vituge mann er kald i hugen.
28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
Um dåren tagde, gjekk han og for vismann, og for ein vitug mann når han heldt munn.
