Példabeszédek 17
1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
| טוב פת חרבה ושלוה-בה-- מבית מלא זבחי-ריב |
2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
| עבד-משכיל--ימשל בבן מביש ובתוך אחים יחלק נחלה |
3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
| מצרף לכסף וכור לזהב ובחן לבות יהוה |
4 A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
| מרע מקשיב על-שפת-און שקר מזין על-לשון הות |
5 A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
| לעג לרש חרף עשהו שמח לאיד לא ינקה |
6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
| עטרת זקנים בני בנים ותפארת בנים אבותם |
7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
| לא-נאוה לנבל שפת-יתר אף כי-לנדיב שפת-שקר |
8 Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
| אבן-חן השחד בעיני בעליו אל-כל-אשר יפנה ישכיל |
9 Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
| מכסה-פשע מבקש אהבה ושנה בדבר מפריד אלוף |
10 Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
| תחת גערה במבין-- מהכות כסיל מאה |
11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
| אך-מרי יבקש-רע ומלאך אכזרי ישלח-בו |
12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
| פגוש דב שכול באיש ואל-כסיל באולתו |
13 A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
| משיב רעה תחת טובה-- לא-תמיש (תמוש) רעה מביתו |
14 Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
| פוטר מים ראשית מדון ולפני התגלע הריב נטוש |
15 A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
| מצדיק רשע ומרשיע צדיק-- תועבת יהוה גם-שניהם |
16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
| למה-זה מחיר ביד-כסיל-- לקנות חכמה ולב-אין |
17 Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
| בכל-עת אהב הרע ואח לצרה יולד |
18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
| אדם חסר-לב תוקע כף ערב ערבה לפני רעהו |
19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
| אהב פשע אהב מצה מגביה פתחו מבקש-שבר |
20 Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
| עקש-לב לא ימצא-טוב ונהפך בלשונו יפול ברעה |
21 A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
| ילד כסיל לתוגה לו ולא-ישמח אבי נבל |
22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
| לב שמח ייטיב גהה ורוח נכאה תיבש-גרם |
23 A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
| שחד מחק רשע יקח-- להטות ארחות משפט |
24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
| את-פני מבין חכמה ועיני כסיל בקצה-ארץ |
25 Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
| כעס לאביו בן כסיל וממר ליולדתו |
26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
| גם ענוש לצדיק לא-טוב-- להכות נדיבים על-ישר |
27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
| חושך אמריו יודע דעת וקר- (יקר-) רוח איש תבונה |
28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
| גם אויל מחריש חכם יחשב אטם שפתיו נבון |
