Példabeszédek 17
1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
Better is a dry morsell, if peace be with it, then an house full of sacrifices with strife.
2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
A discrete seruant shall haue rule ouer a lewde sonne, and hee shall deuide the heritage among the brethren.
3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
As is the fining pot for siluer, and the fornace for golde, so the Lord trieth the heartes.
4 A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
The wicked giueth heed to false lippes, and a lyer hearkeneth to the naughtie tongue.
5 A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
Hee that mocketh the poore, reprocheth him, that made him: and he that reioyceth at destruction, shall not be vnpunished.
6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
Childres children are the crowne of the elders: and the glory of ye children are their fathers.
7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
Hie talke becommeth not a foole, much lesse a lying talke a prince.
8 Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
A rewarde is as a stone pleasant in the eyes of them that haue it: it prospereth, whithersoeuer it turneth.
9 Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
Hee that couereth a transgression, seeketh loue: but hee that repeateth a matter, separateth the prince.
10 Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
A reproofe entereth more into him that hath vnderstanding, then an hundreth stripes into a foole.
11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
A sedicious person seeketh onely euill, and a cruel messenger shall be sent against him.
12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
It is better for a man to meete a beare robbed of her whelpes, then a foole in his follie.
13 A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
He that rewardeth euil for good, euil shall not depart from his house.
14 Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
The beginning of strife is as one that openeth the waters: therefore or the contention be medled with, leaue off.
15 A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
He that iustifieth the wicked, and he that condemneth the iust, euen they both are abomination to the Lord.
16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
Wherefore is there a price in the hand of the foole to get wisdome, and he hath none heart?
17 Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
A friende loueth at all times: and a brother is borne for aduersitie.
18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
A man destitute of vnderstanding, toucheth the hande, and becommeth suretie for his neighbour.
19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
He loueth transgression, that loueth strife: and he that exalteth his gate, seeketh destruction.
20 Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
The froward heart findeth no good: and he that hath a naughtie tongue, shall fall into euill.
21 A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
He that begetteth a foole, getteth himselfe sorow, and the father of a foole can haue no ioy.
22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
A ioyfull heart causeth good health: but a sorowfull minde dryeth the bones.
23 A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
A wicked man taketh a gift out of the bosome to wrest the wayes of iudgement.
24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
Wisdome is in the face of him that hath vnderstanding: but the eyes of a foole are in the corners of the world.
25 Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
A foolish sonne is a griefe vnto his father, and a heauines to her that bare him.
26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
Surely it is not good to condemne the iust, nor that ye princes should smite such for equitie.
27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
Hee that hath knowledge, spareth his wordes, and a man of vnderstanding is of an excellent spirit.
28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
Euen a foole (when he holdeth his peace) is counted wise, and hee that stoppeth his lips, prudent.
