Példabeszédek 17
1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
По-добре сух залък и мир с него, Нежели къща пълна с пирования и разпра с тях.
2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
Благоразумен слуга ще владее над син, който докарва срам, И ще вземе дял от наследствотото между братята.
3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
Горнилото е за среброто и пещта за златото, А Господ изпитва сърцата.
4 A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
Злосторникът слуша беззаконните устни, И лъжецът дава ухо на лошия език.
5 A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
Който се присмива на сиромаха, нанася позор на Създателя му, И който се радва на бедствия, няма да остане ненаказан.
6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
Чада на чада са венец на старците, И бащите са слава на чадата им.
7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
Хубава реч не подхожда на безумния, - Много по-малко лъжливи устни на началника.
8 Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
Подаръкът е като скъпоценен камък в очите на притежателя му; дето и да бъде обърнат той се показва изящен.
9 Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
Който покрива престъпление търси любов, А който многодумствува за работата разделя най-близки приятели.
10 Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
Изобличението прави повече впечатление на благоразумния, Нежели сто бича на безумния.
11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
Злият човек търси само бунтове, Затова жесток пратеник е изпратен против него.
12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
По-добре да срещне някого мечка лишена от малките си, Отколкото безумен човек в буйството му.
13 A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
Който въздава зло за добро, Злото не ще се отдалечи от дома му.
14 Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
Започването на разпрата е като, кога някой отваря път на вода, Затова остави препирнята преди да има каране.
15 A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
Който оправдава нечестивия и който осъжда праведния. И двамата са мерзост за Господа.
16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
Що ползват парите в ръката на безумния, за да купи мъдрост, Като няма ум?
17 Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
Приятел обича всякога И е роден, като брат за във време на нужда.
18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
Човек без разум дава ръка И става поръчител на ближния си.
19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
Който обича препирни обича престъпления, И който построи високо вратата си, търси пагуба.
20 Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
Който има опако сърце не намира добро, И който има извратен език изпада в нечестие.
21 A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
Който ражда безумно чадо ще има скръб, И бащата на глупавия няма радост.
22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
Веселото сърце е благотворно лекарство, А унилият дух изсушава костите.
23 A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
Нечестивият приема подарък изпод пазуха, За да изкриви пътищата на правосъдието.
24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
Мъдростта е пред лицето на разумния, А очите на безумния са към краищата на земята.
25 Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
Безумен син е тъга на баща си И горест на тая която го е родила.
26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
Не е добре да се глобява праведния, Нито да се бие благородния, за справедливостта им.
27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
Който щади думите си е умен, И търпеливият човек е благоразумен.
28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
Даже и безумният, когато мълчи, се счита за мъдър, И когато затваря устата си се счита за разумен.
