< Példabeszédek 16 >
1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
DEL hombre son las disposiciones del corazón: mas de Jehová la respuesta de la lengua.
2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
Todos los caminos del hombre son limpios en su opinión: mas Jehová pesa los espíritus.
3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
Encomienda á Jehová tus obras, y tus pensamientos serán afirmados.
4 Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
Todas las cosas ha hecho Jehová por sí mismo, y aun al impío para el día malo.
5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
Abominación es á Jehová todo altivo de corazón: [aunque esté] mano sobre mano, no será reputado inocente.
6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
Con misericordia y verdad se corrige el pecado: y con el temor de Jehová se apartan del mal los hombres.
7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
Cuando los caminos del hombre son agradables á Jehová, aun á sus enemigos pacificará con él.
8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
Mejor es lo poco con justicia, que la muchedumbre de frutos sin derecho.
9 Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
El corazón del hombre piensa su camino: mas Jehová endereza sus pasos.
10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
Adivinación está en los labios del rey: en juicio no prevaricará su boca.
11 Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
Peso y balanzas justas son de Jehová: obra suya son todas las pesas de la bolsa.
12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
Abominación es á los reyes hacer impiedad: porque con justicia será afirmado el trono.
13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
Los labios justos son el contentamiento de los reyes; y aman al que habla lo recto.
14 A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
La ira del rey es mensajero de muerte: mas el hombre sabio la evitará.
15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
En la alegría del rostro del rey está la vida; y su benevolencia es como nube de lluvia tardía.
16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
Mejor es adquirir sabiduría que oro preciado; y adquirir inteligencia vale más que la plata.
17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
El camino de los rectos es apartarse del mal: su alma guarda el que guarda su camino.
18 A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
Antes del quebrantamiento [es] la soberbia; y antes de la caída la altivez de espíritu.
19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
Mejor es humillar el espíritu con los humildes, que partir despojos con los soberbios.
20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
El entendido en la palabra, hallará el bien: y el que confía en Jehová, él es bienaventurado.
21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
El sabio de corazón es llamado entendido: y la dulzura de labios aumentará la doctrina.
22 Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
Manantial de vida es el entendimiento al que lo posee: mas la erudición de los necios es necedad.
23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
El corazón del sabio hace prudente su boca; y con sus labios aumenta la doctrina.
24 Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
Panal de miel son los dichos suaves: suavidad al alma y medicina á los huesos.
25 Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
Hay camino que parece derecho al hombre, mas su salida son caminos de muerte.
26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
El alma del que trabaja, trabaja para sí; porque su boca le constriñe.
27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
El hombre perverso cava el mal; y en sus labios hay como llama de fuego.
28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
El hombre perverso levanta contienda; y el chismoso aparta los mejores amigos.
29 Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
El hombre malo lisonjea á su prójimo, y le hace andar por el camino no bueno:
30 A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
Cierra sus ojos para pensar perversidades; mueve sus labios, efectúa el mal.
31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
Corona de honra es la vejez, que se hallará en el camino de justicia.
32 Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
Mejor es el que tarde se aira que el fuerte; y el que se enseñorea de su espíritu, que el que toma una ciudad.
33 Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
La suerte se echa en el seno: mas de Jehová es el juicio de ella.