< Példabeszédek 16 >

1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
Del hombre son los planes del corazón, Pero de Yavé la respuesta de la boca.
2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
Al hombre le parecen limpios todos sus caminos, Pero Yavé pesa los espíritus.
3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
Encomienda a Yavé tus obras, Y tus pensamientos serán afirmados.
4 Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
Yavé mismo hizo todas las cosas para Él, Aun al perverso para el día malo.
5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
Repugnancia es a Yavé todo altivo de corazón, Ciertamente no quedará impune.
6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
Por la misericordia y la verdad se borra la iniquidad, Y por el temor a Yavé se aparta uno del mal.
7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
Cuando los caminos del hombre agradan a Yavé, Él hace que aun sus enemigos estén en paz con él.
8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
Mejor es un poco con justicia, Que gran ganancia con injusticia.
9 Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
El corazón del hombre traza su camino, Pero Yavé afirma sus pasos.
10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
Hay una decisión divina en los labios del rey: Que su boca no yerre en la sentencia.
11 Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
Peso y balanzas justas son de Yavé. Todas las pesas de la bolsa son obra suya.
12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
Repugnancia es que los reyes cometan perversidad, Porque el trono se afianza con la justicia.
13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
Los reyes aprueban los labios sinceros, Y aman al que habla lo recto.
14 A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
La ira del rey es mensajero de muerte, Pero el hombre sabio lo apaciguará.
15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
En la serenidad del rostro del rey está la vida, Y su favor es como nube de lluvia tardía.
16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
Mejor es adquirir sabiduría que oro, Y obtener entendimiento es más que plata.
17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
El camino de los rectos es apartarse del mal, El que guarda su camino preserva su vida.
18 A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
Antes del quebrantamiento está la soberbia, Y antes de la caída, la altivez de espíritu.
19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
Es mejor ser humilde de espíritu con los humildes Que repartir despojos con los soberbios.
20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
El que atiende la palabra hallará el bien, Y el que confía en Yavé es inmensamente feliz.
21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
El sabio de corazón será llamado entendido, Y la dulzura de labios aumenta el saber.
22 Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
Manantial de vida es el entendimiento para el que lo posee, Pero el castigo de los necios es su misma necedad.
23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
El corazón del sabio muestra prudente su boca, Y sus labios aumentan el saber.
24 Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
Panal de miel son las palabras agradables. Dulces para el alma y saludables para los huesos.
25 Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
Hay camino que al hombre [parece] derecho, Pero su fin es camino de muerte.
26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
La persona que labora para ella misma Trabaja porque su boca lo obliga.
27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
El hombre perverso desentierra el mal, Y lleva en sus labios fuego abrasador.
28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
El hombre perverso provoca contienda, Y el chismoso separa a los mejores amigos.
29 Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
El hombre violento persuade a su amigo, Y lo hace andar por camino no bueno,
30 A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
El que guiña los ojos trama perversidades, El que frunce los labios realiza el mal.
31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
Corona de honra es la cabeza cana, Se halla en el camino de la justicia.
32 Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
El lento para la ira es mejor que el valiente, Y el que domina su espíritu que el que captura una ciudad.
33 Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
Las suertes se echan sobre la ropa, Pero toda decisión es de Yavé.

< Példabeszédek 16 >