Példabeszédek 16
1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
hominis est animum praeparare et Dei gubernare linguam
2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
omnes viae hominum patent oculis eius spirituum ponderator est Dominus
3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
revela Domino opera tua et dirigentur cogitationes tuae
4 Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
universa propter semet ipsum operatus est Dominus impium quoque ad diem malum
5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
abominatio Domini omnis arrogans etiam si manus ad manum fuerit non erit innocens
6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
misericordia et veritate redimitur iniquitas et in timore Domini declinatur a malo
7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
cum placuerint Domino viae hominis inimicos quoque eius convertet ad pacem
8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
melius est parum cum iustitia quam multi fructus cum iniquitate
9 Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
cor hominis disponet viam suam sed Domini est dirigere gressus eius
10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
divinatio in labiis regis in iudicio non errabit os eius
11 Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
pondus et statera iudicia Domini sunt et opera eius omnes lapides sacculi
12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
abominabiles regi qui agunt impie quoniam iustitia firmatur solium
13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
voluntas regum labia iusta qui recta loquitur diligetur
14 A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
indignatio regis nuntii mortis et vir sapiens placabit eam
15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
in hilaritate vultus regis vita et clementia eius quasi imber serotinus
16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
posside sapientiam quia auro melior est et adquire prudentiam quia pretiosior est argento
17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
semita iustorum declinat mala custos animae suae servat viam suam
18 A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
contritionem praecedit superbia et ante ruinam exaltatur spiritus
19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
melius est humiliari cum mitibus quam dividere spolia cum superbis
20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
eruditus in verbo repperiet bona et qui in Domino sperat beatus est
21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
qui sapiens corde est appellabitur prudens et qui dulcis eloquio maiora percipiet
22 Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
fons vitae eruditio possidentis doctrina stultorum fatuitas
23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
cor sapientis erudiet os eius et labiis illius addet gratiam
24 Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
favus mellis verba conposita dulcedo animae et sanitas ossuum
25 Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
est via quae videtur homini recta et novissimum eius ducit ad mortem
26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
anima laborantis laborat sibi quia conpulit eum os suum
27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
vir impius fodit malum et in labiis eius ignis ardescit
28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
homo perversus suscitat lites et verbosus separat principes
29 Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
vir iniquus lactat amicum suum et ducit eum per viam non bonam
30 A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
qui adtonitis oculis cogitat prava mordens labia sua perficit malum
31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
corona dignitatis senectus in viis iustitiae repperietur
32 Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
melior est patiens viro forte et qui dominatur animo suo expugnatore urbium
33 Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
sortes mittuntur in sinu sed a Domino temperantur
