< Példabeszédek 16 >
1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
Die Entwürfe des Herzens sind des Menschen Sache; aber die Rede des Mundes kommt vom HERRN.
2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
Alle Wege des Menschen sind rein in seinen Augen; aber der HERR prüft die Geister.
3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
Befiehl dem HERRN deine Werke, so kommen deine Pläne zustande.
4 Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
Alles hat der HERR zu seinem bestimmten Zweck gemacht, sogar den Gottlosen für den bösen Tag.
5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
Alle stolzen Herzen sind dem HERRN ein Greuel; die Hand darauf! sie bleiben nicht ungestraft.
6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
Durch Gnade und Wahrheit wird Schuld gesühnt, und durch die Furcht des HERRN weicht man vom Bösen.
7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
Wenn jemandes Wege dem HERRN wohlgefallen, so macht er auch seine Feinde mit ihm zufrieden.
8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
Besser wenig mit Gerechtigkeit, als ein großes Einkommen mit Unrecht.
9 Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
Des Menschen Herz denkt sich einen Weg aus; aber der HERR lenkt seine Schritte.
10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
Weissagung ist auf den Lippen des Königs; beim Rechtsprechen verfehlt sich sein Mund nicht.
11 Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
Gesetzliches Maß und Gewicht kommen vom HERRN; alle Gewichtsteine im Beutel sind sein Werk.
12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
Freveltaten sind den Königen ein Greuel; denn durch Gerechtigkeit wird ein Thron befestigt.
13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
Gerechte Lippen gefallen den Königen wohl, und wer aufrichtig redet, macht sich beliebt.
14 A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
Des Königs Zorn ist ein Todesengel; aber ein weiser Mann versöhnt ihn.
15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
Im Leuchten des königlichen Angesichts ist Leben, und seine Gunst ist wie eine Wolke des Spätregens.
16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
Wieviel besser ist's, Weisheit zu erwerben als Gold, und Verstand zu erwerben ist begehrenswerter als Silber!
17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
Die Bahn der Redlichen bleibt vom Bösen fern; denn wer seine Seele hütet, gibt acht auf seinen Weg.
18 A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
Vor dem Zusammenbruch wird man stolz, und Hochmut kommt vor dem Fall.
19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
Besser demütig sein mit dem Geringen, als Beute teilen mit den Stolzen.
20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
Wer auf das Wort achtet, findet Glück; und wohl dem, der auf den HERRN vertraut!
21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
Wer weisen Herzens ist, wird verständig genannt; und Süßigkeit der Lippen verstärkt die Belehrung.
22 Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
Wer Klugheit besitzt, hat eine Quelle des Lebens; aber mit ihrer Dummheit strafen sich die Narren selbst.
23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
Wer weisen Herzens ist, spricht vernünftig und mehrt auf seinen Lippen die Belehrung.
24 Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
Freundliche Reden sind wie Honigseim, süß der Seele und heilsam dem Gebein.
25 Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
Ein Weg mag dem Menschen richtig erscheinen, und schließlich ist es doch der Weg zum Tod.
26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
Die Seele des Arbeiters läßt es sich sauer werden; denn sein Hunger treibt ihn an.
27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
Ein Nichtsnutz gräbt Unglücksgruben, und auf seinen Lippen brennt es wie Feuer.
28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
Ein verdrehter Mann richtet Hader an, und ein Ohrenbläser trennt vertraute Freunde.
29 Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
Ein frecher Mensch überredet seinen Nächsten und führt ihn einen Weg, der nicht gut ist.
30 A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
Wer die Augen verschließt, denkt verkehrt; wer die Lippen zukneift, hat Böses vollbracht.
31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
Graue Haare sind eine Krone der Ehren; sie wird gefunden auf dem Wege der Gerechtigkeit.
32 Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
Besser ein Langmütiger als ein Starker, und wer sich selbst beherrscht, als wer Städte gewinnt.
33 Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
Im Busen [des Gewandes] wird das Los geworfen; aber vom HERRN kommt jeder Entscheid.