< Példabeszédek 16 >
1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
Ihmisen ovat mielen aivoittelut, mutta Herralta tulee kielen vastaus.
2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
Kaikki miehen tiet ovat hänen omissa silmissään puhtaat, mutta Herra tutkii henget.
3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
Heitä työsi Herran haltuun, niin sinun hankkeesi menestyvät.
4 Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
Kaiken on Herra tehnyt määrätarkoitukseen, niinpä jumalattomankin onnettomuuden päivän varalle.
5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
Jokainen ylpeämielinen on Herralle kauhistus: totisesti, ei sellainen jää rankaisematta.
6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
Laupeudella ja uskollisuudella rikos sovitetaan, ja Herran pelolla paha vältetään.
7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
Jos miehen tiet ovat Herralle otolliset, saattaa hän vihamiehetkin sovintoon hänen kanssansa.
8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
Parempi vähä vanhurskaudessa kuin suuret voitot vääryydessä.
9 Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
Ihmisen sydän aivoittelee hänen tiensä, mutta Herra ohjaa hänen askeleensa.
10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
Kuninkaan huulilla on jumalallinen ratkaisu; hänen suunsa ei petä tuomitessaan.
11 Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
Puntari ja oikea vaaka ovat Herran, hänen tekoaan ovat kaikki painot kukkarossa.
12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
Jumalattomuuden teko on kuninkaille kauhistus, sillä vanhurskaudesta valtaistuin vahvistuu.
13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
Vanhurskaat huulet ovat kuninkaille mieleen, ja oikein puhuvaa he rakastavat.
14 A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
Kuninkaan viha on kuoleman sanansaattaja, mutta sen lepyttää viisas mies.
15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
Kuninkaan kasvojen valo on elämäksi, ja hänen suosionsa on kuin keväinen sadepilvi.
16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
Parempi kultaa on hankkia viisautta, kalliimpi hopeata hankkia ymmärrystä.
17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
Oikeamielisten tie välttää onnettomuuden; henkensä saa pitää, joka pitää vaelluksestansa vaarin.
18 A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
Kopeus käy kukistumisen edellä, ylpeys lankeemuksen edellä.
19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
Parempi alavana nöyrien parissa kuin jakamassa saalista ylpeitten kanssa.
20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
Joka painaa mieleensä sanan, se löytää onnen; ja autuas se, joka Herraan turvaa!
21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
Jolla on viisas sydän, sitä ymmärtäväiseksi sanotaan, ja huulten suloisuus antaa opetukselle tehoa.
22 Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
Ymmärrys on omistajalleen elämän lähde, mutta hulluus on hulluille kuritus.
23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
Viisaan sydän tekee taitavaksi hänen suunsa ja antaa tehoa hänen huultensa opetukselle.
24 Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
Lempeät sanat ovat mesileipää; ne ovat makeat sielulle ja lääkitys luille.
25 Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
Miehen mielestä on oikea monikin tie, joka lopulta on kuoleman tie.
26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
Työmiehen nälkä tekee työtä hänen hyväkseen, sillä oma suu panee hänelle pakon.
27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
Kelvoton mies kaivaa toiselle onnettomuutta; hänen huulillaan on kuin polttava tuli.
28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
Kavala mies rakentaa riitaa, ja panettelija erottaa ystävykset.
29 Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
Väkivallan mies viekoittelee lähimmäisensä ja vie hänet tielle, joka ei ole hyvä.
30 A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
Joka silmiänsä luimistelee, sillä on kavaluus mielessä; joka huulensa yhteen puristaa, sillä on paha valmiina.
31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
Harmaat hapset ovat kunnian kruunu; se saadaan vanhurskauden tiellä.
32 Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
Pitkämielinen on parempi kuin sankari, ja mielensä hillitseväinen parempi kuin kaupungin valloittaja.
33 Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
Helmassa pudistellen arpa heitetään, mutta Herralta tulee aina sen ratkaisu.