Példabeszédek 16
1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
Of man [are] arrangements of the heart, And from Jehovah an answer of the tongue.
2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
All the ways of a man are pure in his own eyes, And Jehovah is pondering the spirits.
3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
Roll unto Jehovah thy works, And established are thy purposes,
4 Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
All things hath Jehovah wrought for Himself, And also the wicked [worketh] for a day of evil.
5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
An abomination to Jehovah [is] every proud one of heart, Hand to hand he is not acquitted.
6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
In kindness and truth pardoned is iniquity, And in the fear of Jehovah Turn thou aside from evil.
7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
When a man's ways please Jehovah, even his enemies, He causeth to be at peace with him.
8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
Better [is] a little with righteousness, Than abundance of increase without justice.
9 Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
The heart of man deviseth his way, And Jehovah establisheth his step.
10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
An oath [is] on the lips of a king, In judgment his mouth trespasseth not.
11 Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
A just beam and balances [are] Jehovah's, His work [are] all the stones of the bag.
12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
An abomination to kings [is] doing wickedness, For by righteousness is a throne established.
13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
The delight of kings [are] righteous lips, And whoso is speaking uprightly he loveth,
14 A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
The fury of a king [is] messengers of death, And a wise man pacifieth it.
15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
In the light of a king's face [is] life, And his good-will [is] as a cloud of the latter rain.
16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
To get wisdom — how much better than gold, And to get understanding to be chosen than silver!
17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
A highway of the upright [is], 'Turn from evil,' Whoso is preserving his soul is watching his way.
18 A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
Before destruction [is] pride, And before stumbling — a haughty spirit.'
19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
Better is humility of spirit with the poor, Than to apportion spoil with the proud.
20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
The wise in any matter findeth good, And whoso is trusting in Jehovah, O his happiness.
21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
To the wise in heart is called, 'Intelligent,' And sweetness of lips increaseth learning.
22 Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
A fountain of life [is] understanding to its possessors, The instruction of fools is folly.
23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
The heart of the wise causeth his mouth to act wisely, And by his lips he increaseth learning,
24 Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
Sayings of pleasantness [are] a honeycomb, Sweet to the soul, and healing to the bone.
25 Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
There is a way right before a man, And its latter end — ways of death.
26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
A labouring man hath laboured for himself, For his mouth hath caused [him] to bend over it.
27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
A worthless man is preparing evil, And on his lips — as a burning fire.
28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
A froward man sendeth forth contention, A tale-bearer is separating a familiar friend.
29 Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
A violent man enticeth his neighbour, And hath causeth him to go in a way not good.
30 A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
Consulting his eyes to devise froward things, Moving his lips he hath accomplished evil.
31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
A crown of beauty [are] grey hairs, In the way of righteousness it is found.
32 Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
Better [is] the slow to anger than the mighty, And the ruler over his spirit than he who is taking a city.
33 Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
Into the centre is the lot cast, And from Jehovah [is] all its judgment!
