< Példabeszédek 16 >
1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
The preparations of the heart in man, and the answer of the tongue, [is] from the LORD.
2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
All the ways of a man [are] clean in his own eyes; but the LORD weigheth the spirits.
3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
Commit thy works unto the LORD, and thy thoughts shall be established.
4 Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
The LORD hath made all [things] for himself: yea, even the wicked for the day of evil.
5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
Every one [that is] proud in heart [is] an abomination to the LORD: [though] hand [join] in hand, he shall not be unpunished.
6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
By mercy and truth iniquity is purged: and by the fear of the LORD [men] depart from evil.
7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
When a man’s ways please the LORD, he maketh even his enemies to be at peace with him.
8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
Better [is] a little with righteousness than great revenues without right.
9 Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
A man’s heart deviseth his way: but the LORD directeth his steps.
10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
A divine sentence [is] in the lips of the king: his mouth transgresseth not in judgment.
11 Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
A just weight and balance [are] the LORD’s: all the weights of the bag [are] his work.
12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
[It is] an abomination to kings to commit wickedness: for the throne is established by righteousness.
13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
Righteous lips [are] the delight of kings; and they love him that speaketh right.
14 A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
The wrath of a king [is as] messengers of death: but a wise man will pacify it.
15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
In the light of the king’s countenance [is] life; and his favour [is] as a cloud of the latter rain.
16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
How much better [is it] to get wisdom than gold! and to get understanding rather to be chosen than silver!
17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
The highway of the upright [is] to depart from evil: he that keepeth his way preserveth his soul.
18 A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
Pride [goeth] before destruction, and an haughty spirit before a fall.
19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
Better [it is to be] of an humble spirit with the lowly, than to divide the spoil with the proud.
20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
He that handleth a matter wisely shall find good: and whoso trusteth in the LORD, happy [is] he.
21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
The wise in heart shall be called prudent: and the sweetness of the lips increaseth learning.
22 Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
Understanding [is] a wellspring of life unto him that hath it: but the instruction of fools [is] folly.
23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
The heart of the wise teacheth his mouth, and addeth learning to his lips.
24 Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
Pleasant words [are as] an honeycomb, sweet to the soul, and health to the bones.
25 Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
There is a way that seemeth right unto a man, but the end thereof [are] the ways of death.
26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
He that laboureth laboureth for himself; for his mouth craveth it of him.
27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
An ungodly man diggeth up evil: and in his lips [there is] as a burning fire.
28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
A froward man soweth strife: and a whisperer separateth chief friends.
29 Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
A violent man enticeth his neighbour, and leadeth him into the way [that is] not good.
30 A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
He shutteth his eyes to devise froward things: moving his lips he bringeth evil to pass.
31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
The hoary head [is] a crown of glory, [if] it be found in the way of righteousness.
32 Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
[He that is] slow to anger [is] better than the mighty; and he that ruleth his spirit than he that taketh a city.
33 Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
The lot is cast into the lap; but the whole disposing thereof [is] of the LORD.