< Példabeszédek 16 >

1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
Hjertets Raad er Menneskets sag. Tungens Svar er fra HERREN.
2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
En Mand holder al sin Færd for ren, men HERREN vejer Aander.
3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
Vælt dine Gerninger paa HERREN, saa skal dine Planer lykkes.
4 Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
Alt skabte HERREN, hvert til sit, den gudløse ogsaa for Ulykkens Dag.
5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
Hver hovmodig er HERREN en Gru, visselig slipper han ikke for Straf.
6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
Ved Mildhed og Troskab sones Brøde, ved HERRENS Frygt undviger man ondt.
7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
Naar HERREN har Behag i et Menneskes Veje, gør han endog hans Fjender til Venner.
8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
Bedre er lidet med Retfærd end megen Vinding med Uret.
9 Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
Menneskets Hjerte udtænker hans Vej, men HERREN styrer hans Fjed.
10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
Der er Gudsdom paa Kongens Læber, ej fejler hans Mund, naar han dømmer.
11 Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
Ret Bismer og Vægtskaal er HERRENS, hans Værk er alle Posens Lodder.
12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
Gudløs Færd er Konger en Gru, thi ved Retfærd grundfæstes Tronen.
13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
Retfærdige Læber har Kongens Yndest, han elsker den, der taler oprigtigt.
14 A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
Kongens Vrede er Dødens Bud, Vismand evner at mildne den.
15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
I Kongens Aasyns Lys er der Liv, som Vaarregnens Sky er hans Yndest.
16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
At vinde Visdom er bedre end Guld, at vinde Indsigt mere end Sølv.
17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
De retsindiges Vej er at vige fra ondt; den vogter sit Liv, som agter paa sin Vej.
18 A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
Hovmod gaar forud for Fald, Overmod forud for Snublen.
19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
Hellere sagtmodig med ydmyge end dele Bytte med stolte.
20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
Vel gaar det den, der mærker sig Ordet; lykkelig den, der stoler paa HERREN.
21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
Den vise kaldes forstandig, Læbernes Sødme øger Viden.
22 Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
Kløgt er sin Mand en Livsens Kilde, Daarskab er Daarers Tugt.
23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
Den vises Hjerte giver Munden Kløgt, paa Læberne lægger det øget Viden.
24 Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
Hulde Ord er som flydende Honning, søde for Sjælen og sunde for Legemet.
25 Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
Mangen Vej synes Manden ret, og saa er dens Ende dog Dødens Veje.
26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
En Arbejders Hunger arbejder for ham, thi Mundens Krav driver paa ham.
27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
En Nidding graver Ulykkesgrave, det er, som brændte der Ild paa hans Læber.
28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
Rænkefuld Mand sætter Splid; den, der bagtaler, skiller Venner.
29 Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
Voldsmand lokker sin Næste og fører ham en Vej, der ikke er god.
30 A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
Den, der stirrer, har Rænker for; knibes Læberne sammen, har man fuldbyrdet ondt.
31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
Graa Haar er en dejlig Krone, den vindes paa Retfærds Vej.
32 Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
Større end Helt er sindig Mand, større at styre sit Sind end at tage en Stad.
33 Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
I Brystfolden rystes Loddet, det falder, som HERREN vil.

< Példabeszédek 16 >