Példabeszédek 16
1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
Kami mah a poekhaih hoiah khokhan, toe lok pathimhaih loe Angraeng khae hoiah ni angzoh.
2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
Kami mah loe a caehhaih loklam to katoeng boih ah poek; toe Angraeng mah loe palungthin to khingh.
3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
Na sak ih hmuen kruekah Angraeng khaeah amha ah; to tih nahaeloe nam sakhaih hmacawn tih.
4 Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
Angraeng mah hmuennawk boih angmah hanah ni sak; ue, kasae kaminawk loe sethaih ani to tong hanah ohsak.
5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
Amoek kaminawk loe Sithaw mah panuet; nihcae loe nawnto amhong o cadoeh, danpaekhaih to loih o mak ai.
6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
Palungnathaih hoi loktang mah zaehaih to ciimsak; Sithaw zii kami loe zaehaih to caeh taak.
7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
Kami mah Angraeng anghoe koiah khosak naah, a misa hoiah mataeng doeh angdaeh thaih.
8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
Katoeng ai loklam hoiah hmuenmae pop ah hak pongah loe, toenghaih hoiah hmuenmae zetta hak to hoih kue.
9 Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
Kami mah a caehhaih loklam to poek; toe a caehhaih loklam to Angraeng mah patuek.
10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
Sithaw mah thuih ih lok to siangpahrang ih pakha ah oh; anih ih pakha hoiah katoeng ai lok to tacawt han om ai.
11 Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
Katoeng hmuenzit tahhaih hoi coi tahhaih loe Angraeng ih hmuen ah oh; pasah thung ih kazit hmuen tahhaih boih loe anih mah sak ih hmuen ah oh.
12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
Angraeng tangkhang loe toenghaih hoiah sak pongah, kahoih ai hmuen sakhaih loe siangpahrangnawk hanah panuet thoh.
13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
Katoeng kami ih pahni to siangpahrangnawk mah anghoe o haih; loktang lokthui kami to palung o.
14 A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
Siangpahrang palungphuihaih loe duekhaih laicaeh baktiah oh; toe palungha kami loe palungphuihaih to dipsak.
15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
Siangpahrang mikhmai pan naah hinghaih to oh; anih anghoehaih loe hnukkhuem ih khotui baktiah oh.
16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
Sui pongah loe palunghahaih to hoih kue; sumkanglung qoih pongah loe palunghahaih qoih to kawkruk maw hoih!
17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
Kahoih ai hmuen caehtaakhaih loe katoeng kami ih loklam ah oh; a caehhaih loklam hoi amkhraeng ai kami loe a hinghaih angvaeng thaih kami ah oh.
18 A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
Amoekhaih loe amrohaih ih loklam ni; poeksanghaih mah amtimhaih loklam ah caeh haih.
19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
Kamoek kami hoi angkom moe, a lomh ih hmuen to amzet pongah loe, palungsawk kami hoi angkom moe, kami tlim ah khosak to hoih kue.
20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
Palunghahaih hoi toksah kami loe khosak hoih tih; Angraeng oephaih tawn kami loe tahamhoih.
21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
Poekhaih palungha kami loe khopoek thaih kami ah oh; kahoih lokthui thaih pahni loe minawk han palunghahaih lok to patuk thaih.
22 Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
Palunghahaih tawn kami loe hinghaih tuipuek ah oh; toe kamthu thuitaekhaih lok loe amthuhaih ah ni oh.
23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
Palungha ih palungthin loe angmah ih pakha to thuitaek moe, a pahni ah palunghahaih to thap pae.
24 Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
Tahngai kahoih loknawk loe khoitui baktiah oh; na hinghaih pakhra hanah luep moe, huhong to ngantuisak.
25 Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
Kami maeto hanah loe katoeng loklam maeto baktiah amtueng; toe boenghaih ah loe duekhaih loklam ah oh.
26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
Toksah kami loe, angmah ih pakha pacah han ih ni tok to a sak.
27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
Sithaw panoek ai kami loe kahoih ai hmuen to poek, a thuih ih lok doeh kangqong hmai baktiah ni oh.
28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
Poektoeng ai kami loe angzoehhaih atii to a haeh; pronghaih mah ampui kangzong to ampraeksak.
29 Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
Poeksae kami loe a imtaeng kami to pacuek moe, kahoih ai loklam to pazuisak.
30 A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
Kahoih ai kami loe kasae hmuen sak hanah, a mik to pasimh moe, kahoih ai hmuen angcoengsak hanah, pahni to haehsak.
31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
Toenghaih loklam ah khosak pongah sam to pok nahaeloe, lensawkhaih lumuek ah ni oh.
32 Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
Palungsawk kami loe thacak kami pongah hoih kue; poekhaih angsum thaih kami loe vangpui pazawk kami pongah hoih kue.
33 Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
Taham khethaih phoisa vahhaih hoiah sak ih lok takroekhaih loe aimacae mah ni sak o; toe hmuen boih nuiah lok takroekkung loe Angraeng ni.
