Példabeszédek 15
1 Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
Одговор благ утишава гнев, а реч прека подиже срдњу.
2 A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
Језик мудрих људи украшава знање, а уста безумних просипају безумље.
3 Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
Очи су Господње на сваком месту гледајући зле и добре.
4 A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
Здрав је језик дрво животно, а опачина с њега кршење од ветра.
5 A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
Луд се руга наставом оца свог; а ко прима укор бива паметан.
6 Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
У кући праведниковој има много блага; а у дохотку је безбожниковом расап.
7 A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
Усне мудрих људи сеју знање, а срце безумничко не чини тако.
8 Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
Жртва је безбожничка гад Господу, а молитва праведних угодна Му је.
9 Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
Гад је Господу пут безбожников; а ко иде за правдом, њега љуби.
10 Gonosz dorgálás jő arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.
Карање је зло ономе ко оставља пут; који мрзи на укор, умреће.
Пакао је и погибао пред Господом, а камоли срца синова човечијих. (Sheol h7585)
12 Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy.
Подсмевач не љуби оног ко га кори, нити иде к мудрима.
13 A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
Весело срце весели лице, а жалост у срцу обара дух.
14 Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
Срце разумно тражи знање, а уста безумних људи наслађују се безумљем.
15 Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van.
Сви су дани невољникови зли; а ко је веселог срца, на гозби је једнако.
16 Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
Боље је мало са страхом Господњим него велико благо с немиром.
17 Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.
Боље је јело од зеља где је љубав него од вола угојена где је мржња.
18 A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.
Човек гневљив замеће распру; а ко је спор на гнев, утишава свађу.
19 A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
Пут је лењога као ограда од трња, а стаза је праведних насута.
20 A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.
Мудар је син радост оцу, а човек безуман презире матер своју.
21 A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
Безумље је радост безумнику, а разуман човек ходи право.
22 Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.
Намере се расипају кад нема савета, а тврдо стоје где је много саветника.
23 Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó!
Радује се човек одговором уста својих, и реч у време како је добра!
24 Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van. (Sheol h7585)
Пут к животу иде горе разумноме да се сачува од пакла одоздо. (Sheol h7585)
25 A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.
Господ раскопава кућу поноситима, а међу удовици утврђује.
26 Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
Мрске су Господу мисли зле, а беседе чистих миле су.
27 Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.
Лакомац затире своју кућу, а ко мрзи на поклоне жив ће бити.
28 Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
Срце праведниково премишља шта ће говорити, а уста безбожничка ригају зло.
29 Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
Далеко је Господ од безбожних, а молитву праведних чује.
30 A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.
Вид очни весели срце, добар глас гоји кости.
31 A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
Ухо које слуша карање животно наставаће међу мудрима.
32 A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
Ко одбацује наставу, не мари за душу своју; а ко слуша карање, бива разуман.
33 Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.
Страх је Господњи настава к мудрости, и пре славе иде смерност.
