< Példabeszédek 15 >
1 Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
Suloinen vastaus hillitse vihan, mutta kova sana saattaa mielen karvaaksi.
2 A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
Viisasten kieli saattaa opetuksen suloiseksi, vaan tyhmäin suu aina hulluuta sylkee.
3 Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
Herran silmät katselevat joka paikassa, sekä pahat että hyvät.
4 A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
Terveellinen kieli on elämän puu: vaan valhettelevainen saattaa sydämen kivun.
5 A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
Tyhmä laittaa isänsä kurituksen; vaan joka rangaistuksen ottaa, hän tulee taitavaksi.
6 Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
Vanhurskaan huoneessa on yltäkyllä; vaan jumalattoman saalis on hävintö.
7 A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
Viisasten huulet jakavat neuvoa; vaan tyhmäin sydän ei ole niin.
8 Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
Jumalattoman uhri on Herralle kauhistus; vaan jumalisten rukous on hänelle otollinen.
9 Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
Jumalattoman tie on Herralle kauhistus; vaan joka vanhursjautta noudattaa, on hänelle rakas.
10 Gonosz dorgálás jő arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.
Kuritus on sille paha, joka hylkää tiensä: ja joka rangaistusta vihaa, hänen pitää kuoleman.
11 A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve. (Sheol )
Helvetti ja kadotus on Herran edessä: kunka paljon enemmin ihmisten lasten sydämet. (Sheol )
12 Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy.
Ei pilkkaaja rakasta sitä, joka häntä rankaisee, ja ei hän mene viisasten tykö.
13 A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
Iloinen sydän tekee iloiset kasvot; vaan koska sydän on surullinen, niin rohkeus raukee.
14 Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
Ymmärtäväinen sydän etsii viisautta; vaan tyhmäin suu tyhmyydellä ravitaan.
15 Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van.
Surullisella ihmisellä ei ole koskaan hyvää päivää; vaan jolla hyvä sydän on, hänellä on joka päivä vieraspito.
16 Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
Parempi on vähä Herran pelvossa, kuin suuri tavara ilman lepoa.
17 Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.
Parempi on ateria kaalia rakkaudessa, kuin syötetty härkä vihassa.
18 A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.
Vihainen mies saattaa toran matkaan; mutta kärsivällinen asettaa riidan.
19 A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
Laiskan tie on orjantappurainen; vaan hurskasten tie on tasainen.
20 A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.
Viisas poika iloittaa isänsä, ja hullu ihminen häpäisee äitinsä.
21 A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
Hulluulle on tyhmyys iloksi; vaan toimellinen mies pysyy oikialla tiellä.
22 Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.
Aivoitus raukee ilman neuvoaa; vaan jossa monta neuvonantajaa on, se on vahva.
23 Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó!
Se on ihmisen ilo, että hän toimella vastata taitaa, ja aikanansa sanottu sana on otollinen.
24 Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van. (Sheol )
Elämän tie johdattaa viisaan ylöspäin, välttämään helvettiä, joka alhaalla on. (Sheol )
25 A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.
Herra ylpeiden huoneet kukistaa, ja vahvistaa lesken rajat.
26 Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
Ilkiäin aivoitukset ovat Herralle kauhistukseksi; vaan toimellinen puhe on otollinen.
27 Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.
Ahneudella voitetut kukistavat oman huoneensa; vaan joka lahjoja vihaa, saa elää.
28 Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
Vanhurskaan sydän ajattelee vastausta; vaan jumalattoman suu ammuntaa pahaa.
29 Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
Herra on kaukana jumalattomista; vaan hän kuulee vanhurskasten rukoukset.
30 A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.
Suloinen kasvo iloittaa sydämen: hyvä sanoma tekee luut lihaviksi.
31 A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
Korva, joka kuulee elämän rangaistusta, on asuva viisasten seassa.
32 A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
Joka ei itsiänsä salli kurittaa, se katsoo ylön sielunsa; vaan joka rangaistusta kuulee, hän tulee viisaaksi.
33 Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.
Herran pelko on kuritus viisauteen, ja kunnian edellä käy nöyryys.