< Példabeszédek 14 >

1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
Toda mujer sabia construye su casa, pero la insensata lo derriba con sus propias manos.
2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
El que camina en su rectitud teme a Yahvé, pero el que es perverso en sus caminos lo desprecia.
3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
La palabrería del necio trae una vara a su espalda, pero los labios de los sabios los protegen.
4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
Donde no hay bueyes, el pesebre está limpio, pero mucho aumento es por la fuerza del buey.
5 A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
Un testigo veraz no miente, pero un testigo falso vierte mentiras.
6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
El burlón busca la sabiduría y no la encuentra, pero el conocimiento llega fácilmente a una persona con criterio.
7 Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
Aléjate de un hombre necio, porque no encontrarás conocimiento en sus labios.
8 Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
La sabiduría del prudente es pensar en su camino, pero la locura de los tontos es el engaño.
9 A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
Los tontos se burlan de la expiación de los pecados, pero entre los rectos hay buena voluntad.
10 A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
El corazón conoce su propia amargura y alegría; no los compartirá con un extraño.
11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
La casa de los malvados será derribada, pero la tienda de los rectos florecerá.
12 Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
Hay un camino que le parece correcto al hombre, pero al final lleva a la muerte.
13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
Incluso en la risa el corazón puede estar triste, y la alegría puede acabar en pesadez.
14 Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
El infiel será pagado por sus propios caminos; De la misma manera, un buen hombre será recompensado por sus caminos.
15 Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
Un hombre sencillo se lo cree todo, pero el hombre prudente considera cuidadosamente sus caminos.
16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
El hombre sabio teme y evita el mal, pero el tonto es un calentón y un imprudente.
17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
El que se enoja rápidamente comete una locura, y un hombre astuto es odiado.
18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
Los simples heredan la locura, pero los prudentes están coronados por el conocimiento.
19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
Los malos se inclinan ante los buenos, y los malvados a las puertas de los justos.
20 Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
El pobre es rechazado incluso por su propio vecino, pero el rico tiene muchos amigos.
21 A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
El que desprecia a su prójimo peca, pero el que se apiada de los pobres es bienaventurado.
22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
¿No se extravían los que traman el mal? Pero el amor y la fidelidad pertenecen a los que planean el bien.
23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
En todo trabajo duro hay un beneficio, pero la palabrería de los labios sólo conduce a la pobreza.
24 A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
La corona de los sabios es su riqueza, pero la necedad de los necios los corona de necedad.
25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
Un testigo veraz salva almas, pero un testigo falso es engañoso.
26 Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
En el temor de Yahvé hay una fortaleza segura, y será un refugio para sus hijos.
27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
El temor de Yahvé es una fuente de vida, apartando a la gente de las trampas de la muerte.
28 A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
En la multitud del pueblo está la gloria del rey, pero en la falta de gente está la destrucción del príncipe.
29 A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
El que es lento para la ira tiene un gran entendimiento, pero el que tiene un temperamento rápido muestra la locura.
30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
La vida del cuerpo es un corazón en paz, pero la envidia pudre los huesos.
31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
El que oprime a los pobres desprecia a su Hacedor, pero el que es bondadoso con el necesitado lo honra.
32 Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
El impío es abatido en su calamidad, pero en la muerte, el justo tiene un refugio.
33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
La sabiduría descansa en el corazón de quien tiene entendimiento, y se da a conocer incluso en el interior de los tontos.
34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
La justicia enaltece a una nación, pero el pecado es una desgracia para cualquier pueblo.
35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
El favor del rey es para el siervo que trata con sabiduría, pero su ira es hacia el que causa vergüenza.

< Példabeszédek 14 >