Példabeszédek 14
1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
Vsaka modra ženska gradi svojo hišo, toda nespametna jo ruši s svojimi rokami.
2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
Kdor hodi v svoji poštenosti, se boji Gospoda, toda kdor je sprevržen na svojih poteh, ga prezira.
3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
V ustih nespametnih je šiba ponosa, toda ustnice modrih jih bodo varovale.
4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
Kjer ni volov, so jasli čiste, toda mnogo povečanje je z volovsko močjo.
5 A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
Zvesta priča ne bo lagala, toda kriva priča bo izrekala laži.
6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
Posmehljivec išče modrost, pa je ne najde, toda spoznanje je lahko tistemu, ki razume.
7 Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
Pojdi izpred prisotnosti nespametnega človeka, kadar v njem ne zaznavaš ustnic spoznanja.
8 Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
Modrost razsodnega je razumeti svojo pot, toda neumnost bedakov je prevara.
9 A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
Bedaki se posmehujejo ob grehu, toda med pravičnimi je naklonjenost.
10 A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
Srce pozna svojo lastno grenkobo in tujec se ne vmešava s svojo radostjo.
11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
Hiša zlobnega bo zrušena, toda šotor iskrenega bo cvetel.
12 Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
Obstaja pot, ki se zdi človeku prava, toda njen konec so poti smrti.
13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
Celo v smehu je srce žalostno in konec tega veselja je potrtost.
14 Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
Odpadnik v srcu bo nasičen s svojimi lastnimi potmi, dober človek pa bo zadovoljen sam od sebe.
15 Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
Naivnež verjame vsaki besedi, toda razsoden človek dobro pazi na svojo hojo.
16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
Moder človek se boji in se oddaljuje od zla, toda bedak besni in je samozavesten.
17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
Kdor je hitro jezen, se vede nespametno, človek zlobnih naklepov pa je osovražen.
18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
Naivneži podedujejo neumnost, toda razsodni so kronani s spoznanjem.
19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
Zlobni se priklanjajo pred dobrimi in zlobni pri velikih vratih pravičnih.
20 Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
Ubogi je osovražen celo od svojega lastnega soseda, toda bogati ima mnogo prijateljev.
21 A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
Kdor prezira svojega soseda, greši, toda kdor ima usmiljenje do ubogega, je srečen.
22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
Mar se ne motijo tisti, ki snujejo zlo? Toda usmiljenje in resnica bosta tem, ki snujejo dobro.
23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
V vsem trudu je korist, toda govorjenje ustnic se nagiba samo k ubožnosti.
24 A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
Krona modrih so njihova bogastva, toda nespametnost bedakov je neumnost.
25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
Poštena priča osvobaja duše, toda varljiva priča govori laži.
26 Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
V strahu Gospodovem je močno zaupanje in njegovi otroci bodo imeli kraj zatočišča.
27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
Strah Gospodov je studenec življenja, da se odide od zank smrti.
28 A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
V množici ljudstva je kraljeva čast, toda v pomanjkanju ljudstva je uničenje princa.
29 A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
Kdor je počasen za bes, ima veliko razumevanja, toda kdor je naglega duha, povišuje neumnost.
30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
Zdravo srce je življenje mesu, toda zavist gniloba kostem.
31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
Kdor zatira ubogega, graja njegovega Stvarnika, toda kdor ga časti, ima usmiljenje do ubogih.
32 Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
Zlobni je v svoji zlobnosti odpeljan proč, toda pravični ima upanje v svoji smrti.
33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
Modrost počiva v srcu tistega, ki ima razumevanje, toda tisti, ki je v sredi bedakov, je spoznan.
34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
Pravičnost povišuje narod, toda greh je očitek kateremukoli ljudstvu.
35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
Kraljeva naklonjenost je k modremu služabniku, toda njegov bes je zoper tistega, ki povzroča sramoto.
