Példabeszédek 14
1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
sapiens mulier aedificavit domum suam insipiens instructam quoque destruet manibus
2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
ambulans recto itinere et timens Deum despicitur ab eo qui infami graditur via
3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
in ore stulti virga superbiae labia sapientium custodiunt eos
4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
ubi non sunt boves praesepe vacuum est ubi autem plurimae segetes ibi manifesta fortitudo bovis
5 A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
testis fidelis non mentietur profert mendacium testis dolosus
6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
quaerit derisor sapientiam et non inveniet doctrina prudentium facilis
7 Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
vade contra virum stultum et nescito labia prudentiae
8 Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
sapientia callidi est intellegere viam suam et inprudentia stultorum errans
9 A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
stultis inludet peccatum inter iustos morabitur gratia
10 A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
cor quod novit amaritudinem animae suae in gaudio eius non miscebitur extraneus
11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
domus impiorum delebitur tabernacula iustorum germinabunt
12 Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
est via quae videtur homini iusta novissima autem eius deducunt ad mortem
13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
risus dolore miscebitur et extrema gaudii luctus occupat
14 Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
viis suis replebitur stultus et super eum erit vir bonus
15 Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
innocens credit omni verbo astutus considerat gressus suos
16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
sapiens timet et declinat malum stultus transilit et confidit
17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
inpatiens operabitur stultitiam et vir versutus odiosus est
18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
possidebunt parvuli stultitiam et astuti expectabunt scientiam
19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
iacebunt mali ante bonos et impii ante portas iustorum
20 Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
etiam proximo suo pauper odiosus erit amici vero divitum multi
21 A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
qui despicit proximum suum peccat qui autem miseretur pauperi beatus erit
22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
errant qui operantur malum misericordia et veritas praeparant bona
23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
in omni opere erit abundantia ubi autem verba sunt plurima frequenter egestas
24 A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
corona sapientium divitiae eorum fatuitas stultorum inprudentia
25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
liberat animas testis fidelis et profert mendacia versipellis
26 Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
in timore Domini fiducia fortitudinis et filiis eius erit spes
27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
timor Domini fons vitae ut declinet a ruina mortis
28 A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
in multitudine populi dignitas regis et in paucitate plebis ignominia principis
29 A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
qui patiens est multa gubernatur prudentia qui autem inpatiens exaltat stultitiam suam
30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
vita carnium sanitas cordis putredo ossuum invidia
31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
qui calumniatur egentem exprobrat factori eius honorat autem eum qui miseretur pauperis
32 Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
in malitia sua expelletur impius sperat autem iustus in morte sua
33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
in corde prudentis requiescit sapientia et indoctos quoque erudiet
34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
iustitia elevat gentem miseros facit populos peccatum
35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
acceptus est regi minister intellegens iracundiam eius inutilis sustinebit
