Példabeszédek 14
1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
Fanm saj la bati kay li, men fanm ensanse a demoli li ak pwòp men li.
2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
Sila ki mache nan ladwati a gen lakrent SENYÈ a; men sila ki fè chemen kwochi a meprize li.
3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
Nan bouch a moun sòt la, se yon baton pou do li; men lèv a saj yo va pwoteje yo.
4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
Kote nanpwen bèf, manjwa a pwòp; men se fòs a bèf la ki fè richès.
5 A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
Yon temwen fidèl p ap bay manti; men yon fo temwen pale manti.
6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
Yon mokè chache sajès, e li pa jwenn anyen; men konesans fasil pou sila ki gen bon konprann nan.
7 Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
Kite prezans a yon moun ensanse, sinon ou p ap rekonèt pawòl a saj yo.
8 Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
Sajès a moun rezonab la se pou l konprann chemen li; men betiz a moun ensanse a se desepsyon.
9 A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
Moun ensanse kontwole peche kon jwèt; men pami moun dwat yo, gen bòn volonte.
10 A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
Kè a konnen pwòp amètim ak bonè li; men ak lòt, sa p ap pataje.
11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
Lakay mechan yo va detwi; men tant a moun dwat la va fleri.
12 Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
Gen yon chemen ki sanble bon pou lòm; men fen li se chemen lanmò an.
13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
Menm lè bouch ri, kè a ka gen doulè, e lajwa kon fini nan tristès.
14 Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
Kè a ki pa fidèl va jwen rekonpans pou pwòp chemen li; men yon bon moun va rekonpanse pou sa li fè a.
15 Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
Moun san konprann kwè nan tout bagay; men yon nonm k ap refleshi veye pa li yo.
16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
Yon nonm saj fè atansyon pou l vire kite mal; men yon moun fou plen ògèy; li pa pè anyen.
17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
Yon nonm kolerik aji nan foli, e yon nonm kokèn va rayi pa lòt yo.
18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
Moun san konprann yo gen foli kon eritaj; men moun rezonab lan kouwone ak konesans.
19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
Mal la va bese devan sa ki bon an; e mechan an devan pòtay a moun dwat la.
20 Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
Malere a vin rayi menm pa vwazen li; men moun gwo kòb gen anpil zanmi.
21 A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
Sila ki meprize vwazen li fè peche; men sila ki fè gras a malere a, beni.
22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
Èske sila ki fòmante mechanste a, pa egare? Men ladousè avèk verite se pou sa yo ki fè sa ki bon.
23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
Nan tout travay gen pwofi; men pale anpil mennen nan povrete.
24 A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
Kouwòn saj yo se richès yo; men betiz moun ensanse se foli yo.
25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
Yon vrè temwen sove lavi a moun; men sila ki pale manti pase moun nan betiz.
26 Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
Nan lakrent SENYÈ a, gen gwo konfyans; e pitit li yo va jwenn sekou.
27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
Lakrent SENYÈ a se yon fontèn dlo lavi, pou moun ka evite pèlen lanmò yo.
28 A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
Nan fòs kantite a pèp yo se glwa a yon wa, men afè prens ki manke moun gate nèt.
29 A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
Sila ki lan nan kòlè a, gen gwo konprann; men sila ki fè fache vit, leve foli byen wo.
30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
Yon kè trankil se lavi pou kò a; men pasyon fè tout zo yo pouri.
31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
Sila ki oprime malere a ap vekse Kreyatè li; men sila ki gen bonte anvè pòv la, onore L.
32 Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
Mechan an jete anba pa malfezans li; men moun ladwati a gen sekou lè l mouri.
33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
Sajès se nan kè a sila ki gen bon konprann nan; menm moun ensanse yo, nan kè, yo konnen.
34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
Ladwati leve yon nasyon; men peche se yon gwo wont pou yon pèp.
35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
Favè a wa a se anvè sèvitè ki aji ak sajès; men kòlè li se anvè sila ki fè gwo wont.
