Példabeszédek 14
1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
Vaimojen viisaus talon rakentaa, mutta hulluus sen omin käsin purkaa.
2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
Joka vaeltaa oikein, se pelkää Herraa, mutta jonka tiet ovat väärät, se hänet katsoo ylen.
3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
Hullun suussa on ylpeydelle vitsa, mutta viisaita vartioivat heidän huulensa.
4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
Missä raavaita puuttuu, on seimi tyhjä, mutta runsas sato saadaan härkien voimasta.
5 A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
Uskollinen todistaja ei valhettele, mutta väärä todistaja puhuu valheita.
6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
Pilkkaaja etsii viisautta turhaan, mutta ymmärtäväisen on tietoa helppo saada.
7 Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
Menet pois tyhmän miehen luota: et tullut tuntemaan tiedon huulia.
8 Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
Mielevän viisaus on, että hän vaelluksestaan vaarin pitää; tyhmien hulluus on petos.
9 A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
Hulluja pilkkaa vikauhri, mutta oikeamielisten kesken on mielisuosio.
10 A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
Sydän tuntee oman surunsa, eikä sen iloon saa vieras sekaantua.
11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
Jumalattomain huone hävitetään, mutta oikeamielisten maja kukoistaa.
12 Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
Miehen mielestä on oikea monikin tie, joka lopulta on kuoleman tie.
13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
Nauraessakin voi sydän kärsiä, ja ilon lopuksi tulee murhe.
14 Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
Omista teistään saa kyllänsä se, jolla on luopunut sydän, mutta itsestään löytää tyydytyksen hyvä mies.
15 Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
Yksinkertainen uskoo joka sanan, mutta mielevä ottaa askeleistansa vaarin.
16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
Viisas pelkää ja karttaa pahaa, mutta tyhmä on huoleton ja suruton.
17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
Pikavihainen tekee hullun töitä, ja juonittelija joutuu vihatuksi.
18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
Yksinkertaiset saavat perinnökseen hulluuden, mutta mielevät tiedon kruunuksensa.
19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
Pahojen täytyy kumartua hyvien edessä ja jumalattomien seisoa vanhurskaan porteilla.
20 Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
Köyhää vihaa hänen ystävänsäkin, mutta rikasta rakastavat monet.
21 A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
Syntiä tekee, joka lähimmäistään halveksii, mutta autuas se, joka kurjia armahtaa!
22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
Eivätkö eksy ne, jotka hankitsevat pahaa? Mutta armo ja totuus niille, jotka hankitsevat hyvää!
23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
Kaikesta vaivannäöstä tulee hyötyä, mutta tyhjästä puheesta vain vahinkoa.
24 A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
Viisasten kruunu on heidän rikkautensa, mutta tyhmäin hulluus hulluudeksi jää.
25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
Uskollinen todistaja on hengen pelastaja, mutta joka valheita puhuu, on petosta täynnä.
26 Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
Herran pelossa on vahva varmuus ja turva vielä lapsillekin.
27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
Herran pelko on elämän lähde kuoleman paulain välttämiseksi.
28 A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
Kansan paljous on kuninkaan kunnia, väen vähyys ruhtinaan turmio.
29 A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
Pitkämielisellä on paljon taitoa, mutta pikavihaisen osa on hulluus.
30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
Sävyisä sydän on ruumiin elämä, mutta luulevaisuus on mätä luissa.
31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
Joka vaivaista sortaa, se herjaa hänen Luojaansa, mutta se häntä kunnioittaa, joka köyhää armahtaa.
32 Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
Jumalaton sortuu omaan pahuuteensa, mutta vanhurskas on turvattu kuollessaan.
33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
Ymmärtäväisen sydämeen ottaa majansa viisaus, ja tyhmien keskellä se itsensä tiettäväksi tekee.
34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
Vanhurskaus kansan korottaa, mutta synti on kansakuntien häpeä.
35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
Taitava palvelija saa kuninkaan suosion, mutta kunnoton hänen vihansa.
