Példabeszédek 14
1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
The wisdom of women buildeth their house; but folly plucketh it down with her hands.
2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
He that walketh in his uprightness feareth Jehovah; but he that is perverted in his ways despiseth him.
3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
In the fool's mouth is a rod of pride; but the lips of the wise shall preserve them.
4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
Where no oxen are, the crib is clean; but much increase is by the strength of the ox.
5 A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
A faithful witness will not lie; but a false witness uttereth lies.
6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
A scorner seeketh wisdom, and there is none [for him]; but knowledge is easy unto the intelligent.
7 Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
Go from the presence of a foolish man, in whom thou perceivest not the lips of knowledge.
8 Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
The wisdom of the prudent is to discern his way; but the folly of the foolish is deceit.
9 A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
Fools make a mock at trespass; but for the upright there is favour.
10 A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
The heart knoweth its own bitterness, and a stranger doth not intermeddle with its joy.
11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
The house of the wicked shall be overthrown; but the tent of the upright shall flourish.
12 Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
There is a way that seemeth right unto a man, but the end thereof is the ways of death.
13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
Even in laughter the heart is sorrowful, and the end of mirth is sadness.
14 Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
The backslider in heart shall be filled with his own ways, and the good man from what is in himself.
15 Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
The simple believeth every word; but the prudent [man] heedeth his going.
16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
A wise [man] feareth and departeth from evil; but the foolish is overbearing and confident.
17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
He that is soon angry dealeth foolishly, and a man of mischievous devices is hated.
18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
The simple inherit folly; but the prudent are crowned with knowledge.
19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
The evil bow before the good, and the wicked at the gates of the righteous [man].
20 Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
He that is poor is hated even of his own neighbour; but the rich hath many friends.
21 A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
He that despiseth his neighbour sinneth; but he that is gracious to the afflicted, happy is he.
22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
Do they not err that devise evil? but loving-kindness and truth are for those that devise good.
23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
In all labour there is profit; but the talk of the lips [tendeth] only to want.
24 A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
The crown of the wise is their riches; the folly of the foolish is folly.
25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
A true witness delivereth souls; but deceit uttereth lies.
26 Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
In the fear of Jehovah is strong confidence, and his children shall have a place of refuge.
27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
The fear of Jehovah is a fountain of life, to turn away from the snares of death.
28 A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
In the multitude of people is the king's glory; but in the lack of people is the ruin of a prince.
29 A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
He that is slow to anger is of great understanding; but he that is hasty of spirit exalteth folly.
30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
A sound heart is the life of the flesh; but envy the rottenness of the bones.
31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
He that oppresseth the poor reproacheth his Maker; but he that honoureth Him is gracious to the needy.
32 Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
The wicked is driven away by his evil-doing; but the righteous trusteth, [even] in his death.
33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
Wisdom resteth in the heart of the intelligent [man]; but that which is in the foolish maketh itself known.
34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
Righteousness exalteth a nation; but sin is a reproach to peoples.
35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
The king's favour is toward a wise servant; but his wrath is [against] him that causeth shame.
