Példabeszédek 14
1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
Wise women build houses: but a foolish one digs [hers] down with her hands.
2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
He that walks uprightly fears the Lord; but he that is perverse in his ways shall be dishonoured.
3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
Out of the mouth of fools [comes] a rod of pride; but the lips of the wise preserve them.
4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
Where no oxen are, the cribs are clean; but where there is abundant produce, the strength of the ox is apparent.
5 A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
A faithful witness does not lie; but an unjust witness kindles falsehoods.
6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
Thou shalt seek wisdom with bad men, and shalt not find it; but discretion is easily available with the prudent.
7 Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
All things are adverse to a foolish man; but wise lips are the weapons of discretion.
8 Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
The wisdom of the prudent will understand their ways; but the folly of fools leads astray.
9 A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
The houses of transgressors will need purification; but the houses of the just are acceptable.
10 A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
[If] a man's mind is intelligent, his soul is sorrowful; and when he rejoices, he has no fellowship with pride.
11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
The houses of ungodly men shall be utterly destroyed; but the tabernacles of them that walk uprightly shall stand.
12 Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
There is a way which seems to be right with men, but the ends of it reach to the depths of hell. (questioned)
13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
Grief mingles not with mirth; and joy in the end comes to grief.
14 Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
A stout-hearted [man] shall be filled with his own ways; and a good man with his own thoughts.
15 Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
The simple believes every word: but the prudent man betakes himself to after-thought.
16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
A wise man fears, and departs from evil; but the fool trusts in himself, and joins himself with the transgressor.
17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
A passionate man acts inconsiderately; but a sensible man bears up under many things.
18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
Fools shall have mischief for their portion; but the prudent shall take fast hold of understanding.
19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
Evil men shall fall before the good; and the ungodly shall attend at the gates of the righteous.
20 Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
Friends will hate poor friends; but the friends of the rich are many.
21 A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
He that dishonours the needy sins: but he that has pity on the poor is most blessed.
22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
They that go astray devise evils: but the good devise mercy and truth. The framers of evil do not understand mercy and truth: but compassion and faithfulness are with the framers of good.
23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
With every one [who is] careful there is abundance: but the pleasure-taking and indolent shall be in want.
24 A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
A prudent man is the crown of the wise: but the occupation of fools is evil.
25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
A faithful witness shall deliver a soul from evil: but a deceitful [man] kindles falsehoods.
26 Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
In the fear of the Lord is strong confidence: and he leaves his children a support.
27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
The commandment of the Lord is a fountain of life; and it causes [men] to turn aside from the snare of death.
28 A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
In a populous nation is the glory of a king: but in the failure of people is the ruin of a prince.
29 A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
A man slow to wrath abounds in wisdom: but a man of impatient spirit is very foolish.
30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
A meek-spirited man is a healer of the heart: but a sensitive heart is a corruption of the bones.
31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
He that oppresses the needy provokes his Maker: but he that honours him has pity upon the poor.
32 Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
The ungodly shall be driven away in his wickedness: but he who is secure in his own holiness is just.
33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
There is wisdom in the good heart of a man: but in the heart of fools it is not discerned.
34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
Righteousness exalts a nation: but sins diminish tribes.
35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
An understanding servant is acceptable to a king; and by his good behaviour he removes disgrace.
