Példabeszédek 13
1 A bölcs fiú enged atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.
Mudar sin sluša nastavu oca svojega; a potsmjevaè ne sluša ukora.
2 A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
Od ploda usta svojih svaki æe jesti dobro, a duša nevaljalijeh ljudi nasilje.
3 A ki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.
Ko èuva usta svoja, èuva svoju dušu; ko razvaljuje usne, propada.
4 Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.
Željna je duša ljenivèeva, ali nema ništa; a duša vrijednijeh ljudi obogatiæe se.
5 A hamis dolgot gyűlöli az igaz; az istentelen pedig gyűlölségessé tesz és megszégyenít.
Na lažnu rijeè mrzi pravednik; a bezbožnik se mrazi i sramoti.
6 Az igazság megőrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst.
Pravda èuva onoga koji hodi bezazleno; a bezbožnost obara grješnika.
7 Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.
Ima ko se gradi bogat a nema ništa, i ko se gradi siromah a ima veliko blago.
8 Az ember életének váltsága lehet az ő gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.
Otkup je za život èovjeku bogatstvo njegovo, a siromah ne sluša prijetnje.
9 Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.
Vidjelo pravednièko svijetli se, a žižak bezbožnièki ugasiæe se.
10 Csak háborúság lesz a kevélységből: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.
Od oholosti biva samo svaða, a koji primaju svjet, u njih je mudrost.
11 A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyűjt, megőregbíti azt.
Blago koje se taštinom teèe umaljava se, a ko sabira rukom, umnožava.
12 A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.
Dugo nadanje mori srce, i želja je ispunjena drvo životno.
13 Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.
Ko prezire rijeè sam sebi udi; a ko se boji zapovijesti, platiæe mu se.
14 A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
Nauka je mudroga izvor životni da se saèuva prugala smrtnijeh.
15 Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.
Dobar razum daje ljubav, a put je bezakonièki hrapav.
16 Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát.
Svaki pametan èovjek radi s razumom, a bezuman raznosi bezumlje.
17 Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.
Glasnik bezbožan pada u zlo, a vjeran je poslanik lijek.
18 Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktől magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
Siromaštvo i sramota doæi æe na onoga koji odbacuje nastavu; a ko èuva karanje, proslaviæe se.
19 A megnyert kivánság gyönyörűséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.
Ispunjena je želja slast duši, a bezumnima je mrsko otstupiti oda zla.
20 A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
Ko hodi s mudrima postaje mudar, a ko se druži s bezumnicima postaje gori.
21 A bűnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet Isten.
Grješnike goni zlo, a pravednicima se vraæa dobro.
22 A jó örökséget hágy unokáinak; a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.
Dobar èovjek ostavlja našljedstvo sinovima sinova svojih, a grješnikovo imanje èuva se pravedniku.
23 Bő étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.
Izobila hrane ima na njivi siromaškoj, a ima ko propada sa zle uprave.
24 A ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel.
Ko žali prut, mrzi na sina svojega; a ko ga ljubi, kara ga za vremena.
25 Az igaz eszik az ő kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szűkölködik.
Pravednik jede, i sita mu je duša; a trbuh bezbožnicima nema dosta.
