< Példabeszédek 13 >

1 A bölcs fiú enged atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.
Den vise son let seg aga av far sin, men spottaren høyrer ikkje på skjenn.
2 A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
Sjølv fær ein godt av den frukt som munnen ber, men hugen åt svikarar stend etter vald.
3 A ki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.
Den som agtar munnen sin, varar si sjæl, men gapen fær seg ei ulukka.
4 Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.
Hugen i letingen lyster og fær ikkje noko, hugen i strævsame folk fær rikleg mette.
5 A hamis dolgot gyűlöli az igaz; az istentelen pedig gyűlölségessé tesz és megszégyenít.
Den rettferdige hatar ljugarord, men den gudlause fer stygt og skamleg åt.
6 Az igazság megőrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst.
Rettferd varar den som fer ulastande, men gudløysa feller den som gjer synd.
7 Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.
Mang ein ter seg rik og eig då inkje, ein annan ter seg fatig og eig mykje.
8 Az ember életének váltsága lehet az ő gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.
Mannsens rikdom er ein løysepeng for livet hans, men fatigmannen fær inkje trugsmål høyra.
9 Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.
Ljoset åt dei rettferdige brenn lystigt, men lampa åt ugudlege vil slokna.
10 Csak háborúság lesz a kevélységből: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.
Med ovmod veld ein berre trætta, men hjå deim som tek mot råd, er visdom.
11 A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyűjt, megőregbíti azt.
Lettfengen rikdom minkar, men sankar du smått um senn, fær du meir og meir.
12 A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.
Langdrøg von gjer hjarta sjukt, men uppfyllt ynskje er eit livsens tre.
13 Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.
Den som vanvyrder ordet, tyner seg sjølv, men den som ottast bodordet, fær løn.
14 A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
Vismanns læra er livsens kjelda, so ein slepp undan frå daudesnaror.
15 Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.
Godt vit gjev manntekkje, men hard er vegen som svikarar gjeng.
16 Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát.
Kvar som er klok, fer fram med vit, men ein dåre briskar seg med dårskap.
17 Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.
Ein gudlaus sendemann fell i ulukka, men trufast bodberar er lækjedom.
18 Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktől magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
Armod og skam fær den som viser age ifrå seg, men den som agtar på refsing, vinn æra.
19 A megnyert kivánság gyönyörűséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.
Uppfyllt ynskje er søtt for sjæli, men å vika frå vondt er ei gruv for dårar.
20 A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
Gakk saman med dei vise, so vert du vis, men ilag med dårar gjeng det deg ille.
21 A bűnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet Isten.
Ulukka forfylgjer syndarar, men rettferdige fær godt til løn.
22 A jó örökséget hágy unokáinak; a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.
Den gode let etter seg arv til barneborn, men det syndaren eig, er gøymt åt den rettferdige.
23 Bő étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.
Fatigfolks nybrot gjev rikeleg føda, men mang ein vert tynt ved urettferd.
24 A ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel.
Den som sparer riset sitt, hatar son sin, men den som elskar han, tuktar honom tidleg.
25 Az igaz eszik az ő kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szűkölködik.
Rettferdige hev mat til å metta seg på, men gudlause gjeng med magen tom.

< Példabeszédek 13 >