< Példabeszédek 13 >

1 A bölcs fiú enged atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.
En vis sønn hører på sin fars tilrettevisning, men en spotter hører ikke på irettesettelse.
2 A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
Av sin munns frukt nyter en mann godt, men de troløses hu står til vold.
3 A ki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.
Den som vokter sin munn, bevarer sitt liv; den som lukker sine leber vidt op, ham blir det til ulykke.
4 Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.
Den late attrår og får intet, men de flittige næres rikelig.
5 A hamis dolgot gyűlöli az igaz; az istentelen pedig gyűlölségessé tesz és megszégyenít.
Den rettferdige hater løgnaktige ord, men den ugudelige gjør det som ondt og skammelig er.
6 Az igazság megőrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst.
Rettferdighet verner den som lever ustraffelig, men ugudelighet feller den som gjør synd.
7 Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.
Den ene ter sig som en rik mann og har dog slett ingen ting, og den andre ter sig som en fattig mann og har dog meget gods.
8 Az ember életének váltsága lehet az ő gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.
En manns rikdom er løsepenger for hans liv, men den fattige er det ingen som truer.
9 Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.
De rettferdiges lys skinner lystig, men de ugudeliges lampe slukner.
10 Csak háborúság lesz a kevélységből: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.
Ved overmot voldes bare trette, men hos dem som lar sig råde, er visdom.
11 A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyűjt, megőregbíti azt.
Lett vunnet rikdom minker, men den som samler litt efter litt, øker sitt gods.
12 A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.
Langvarig venting gjør hjertet sykt, men et opfylt ønske er et livsens tre.
13 Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.
Den som forakter ordet, ødelegger sig selv; men den som frykter budet, han får lønn.
14 A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
Den vises lære er en livsens kilde, ved den slipper en fra dødens snarer.
15 Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.
Ved god forstand vinner en menneskenes yndest, men de troløses vei er hård.
16 Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát.
Hver den som er klok, går frem med forstand, men en dåre utbreder dårskap.
17 Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.
Et ugudelig sendebud faller i ulykke, men et trofast bud er lægedom.
18 Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktől magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
Armod og skam får den som ikke vil vite av tukt; men den som akter på refselse, blir æret.
19 A megnyert kivánság gyönyörűséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.
Opfylt ønske er søtt for sjelen, men å holde sig fra det onde er en vederstyggelighet for dårer.
20 A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
Søk omgang med de vise, og du skal bli vis; men dårers venn går det ille.
21 A bűnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet Isten.
Ulykke forfølger syndere, men rettferdige lønnes med godt.
22 A jó örökséget hágy unokáinak; a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.
Den gode efterlater arv til barnebarn, men synderens gods er gjemt til den rettferdige.
23 Bő étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.
De fattiges nyland gir meget føde; men mangen rykkes bort fordi han ikke gjør det som rett er.
24 A ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel.
Den som sparer sitt ris, hater sin sønn; men den som elsker ham, tukter ham tidlig.
25 Az igaz eszik az ő kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szűkölködik.
Den rettferdige eter så han blir mett, men de ugudeliges buk blir tom.

< Példabeszédek 13 >