Példabeszédek 12
1 A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.
Kimki terbiyini qedirlise, bilimnimu söygüchidur; Lékin tenbihke nepretlen’gen nadan-hamaqettur.
2 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő.
Yaxshi niyetlik adem Perwerdigarning iltipatigha érisher; Emma Perwerdigar hiyle-mikirlik ademning gunahini békiter.
3 Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.
Ademler yamanliq qilip amanliq tapalmas; Lékin heqqaniylarning yiltizi tewrenmes.
4 A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő.
Peziletlik ayal érining tajidur; Emma uni uyatqa salghuchi xotun uning ustixinini chiriter.
5 Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.
Heqqaniy ademning oy-pikri durus höküm chiqirar; Yamanlarning nesihetliri mekkarliqtur.
6 Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.
Yamanlarning sözliri qan tökidighan qiltaqtur; Lékin durusning sözi ademni qiltaqtin qutuldurar.
7 Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.
Yamanlar aghdurulup, yoqilar; Lékin heqqaniylarning öyi mezmut turar.
8 Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz.
Adem öz zérikliki bilen maxtashqa sazawer bolar; Egri niyetlik kishi közge ilinmas.
9 Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű.
Péqir turup xizmetkari bar kishi, Özini chong tutup ach yürgen kishidin yaxshidur.
10 Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.
Heqqaniy adem öz ulighinimu asrar; Emma rezil ademning bolsa hetta rehimdilliqimu zalimliqtur.
11 A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.
Tiriship tériqchiliq qilghan déhqanning qorsiqi toq bolar; Emma xam xiyallargha bérilgen kishining eqli yoqtur.
12 Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt.
Yaman adem yamanliq qiltiqini közlep olturar; Emma heqqaniy ademning yiltizi méwe bérip turar.
13 Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.
Yaman adem öz aghzining gunahidin tutular; Heqqaniy adem musheqqet-qiyinchiliqtin qutular.
14 Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.
Adem öz aghzining méwisidin qanaet tapar; Öz qoli bilen qilghanliridin uninggha yandurular.
15 A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.
Exmeq öz yolini toghra dep biler; Emma dewetke qulaq salghan kishi aqilanidur.
16 A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.
Exmeqning achchiqi kelse, tézla biliner; Zérek kishi haqaretke sewr qilar, setchilikni ashkarilimas.
17 A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.
Heqiqetni éytqan kishidin adalet biliner; Yalghan guwahliq qilghuchidin aldamchiliq biliner.
18 Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
Bezlilerning yéniklik bilen éytqan gépi ademge sanjilghan qilichqa oxshar; Biraq aqilanining tili derdke dermandur.
19 Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.
Rastchil menggü turghuzulidu; Lewzi yalghan bolsa birdemliktur.
20 Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.
Yamanliqning koyida yürgüchining könglide hiyle saqlan’ghandur; Amanliqni dewet qilghuchilar xushalliqqa chömer.
21 Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.
Heqqaniy ademning béshigha héch külpet chüshmes; Qebihler balayi’qazagha chömüler.
22 Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála.
Yalghan sözleydighanning lewliri Perwerdigargha yirginchliktur; Lékin lewzide turghanlargha U apirin éytar.
23 Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.
Pemlik adem bilimini yoshurar; Biraq exmeq nadanliqini jakarlar.
24 A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz.
Tirishchan qol hoquq tutar; Hurun qol alwan’gha tutular.
25 A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.
Köngülning ghem-endishisi kishini mükcheyter; Lékin méhribane bir söz kishini rohlandurar.
26 Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket.
Heqqaniy kishi öz dosti bilen birge yol izder; Biraq yamanlarning yoli özlirini adashturar.
27 Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.
Hurun özi tutqan owni pishurup yéyelmes; Biraq etiwarliq bayliqlar tirishchan’gha mensuptur.
28 Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.
Heqqaniyliqning yolida hayat tépilar; Shu yolda ölüm körünmestur.
