Példabeszédek 12

1 A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.

2 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő.

3 Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.

4 A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő.

5 Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.

6 Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.

7 Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.

8 Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz.

9 Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű.

10 Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.

11 A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.

12 Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt.

13 Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.

14 Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.

15 A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.

16 A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.

17 A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.

18 Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.

19 Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.

20 Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.

21 Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.

22 Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála.

23 Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.

24 A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz.

25 A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.

26 Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket.

27 Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.

28 Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.